EFOP-5.2.2-17-2017-00045

Projekt címe: Szociális gazdasági komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása és mintaprogram közös megvalósítása

Szerződött támogatás összege (Ft): 36 533 400

Támogatás mértéke (%-ban): 100

A projekt megvalósításának kezdete: 2018.01.01.

A projekt tervezett befejezési dátuma ( tényleges befejezés ): 2019.12.31.

Projekt összefoglalása:

A magyar és a környező országos társadalmának és gazdaságának tartósan kritikus problémája, hogy az aktív életkorú lakosság kirívóan alacsony arányban van jelen a munkaerőpiacon, s a foglalkoztatási arányok erősen eltérnek nemek, életkori csoportok és különösen az iskolázottság szerint. A kritikus foglalkoztatási helyzethez a legfeljebb általános iskolát végzettek igen alacsony munkaerő-piaci részvétele járul hozzá leginkább. A szociális gazdaság elsődlegesen a munkanélküliség felszámolására, foglalkoztatásra irányuló intézményes keretek között folyó, piacorientált termelő, kereskedelmi és szolgáltató tevékenység, közösségi vállalkozás. Az álláskeresők és a közfoglalkoztatásból kikerülők számára a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés előtti átmeneti, a másodlagos munkaerő-piacon történő elhelyezkedés során nyújt alternatívát és lehetőséget a szociális szövetkezet. Bár javult a munkaerő-piaci helyzet a térségben viszonylag stagnáló képet mutat. Az országban az előző évhez képest emelkedett a foglalkoztatottak, a gazdaságilag aktívak száma, míg az inaktívak és a munkanélküliek száma csökkent, a közfoglalkoztatásnak köszönhetően, ám ez a javulás csak átmeneti jellegű. A családok többsége nem érez szociális- morális biztonságot és megbecsülést ebben a foglalkoztatási jogviszonyban. A fő probléma egyik összetevője a magas munkanélküliség, valamint a rendkívüli arányú inaktivitás. A munkaerő-piactól való tömeges távolmaradás miatt alacsony a foglalkoztatás a jellemző. A munkaerő piacon aktívan részt vevőkre jellemző, hogy nem érzik sajátjuknak a munkájukat, a mindennapi monoton munka a kiégés, burn out jelenség igen nagy számban van jelen. A szövetkezeti formában rejlő lehetőségek lehetővé teszik a jelenség kialakulásának csökkentését, mivel tagként vagy tulajdonosként a nagyfokú felelősségvállalás jellemzi az egyéneket. Az emberekben meglévő közösség iránti szükséglet, innovációs képesség, találékonyság és szolidaritás képezi azokat az erőforrásokat, amelyeket a szociális szövetkezetben megtalálnak a munkavállalóik. A munka és a családi élet összeegyeztetése olyan konfliktusokkal jár, melynek okai mindkét területen megtalálhatók, akár a kisgyermeket nevelő anyák esetében is. A rugalmas munkavégzési formák, illetve a családbarát munkahelyek kialakításának és elterjesztésének egyik leginkább alkalmas színtere a szociális gazdaság fejlesztése, így pl. annak egyik formája szociális szövetkezetben történő foglalkoztatás. Nyilvánvaló, hogy a munkavállaló magánéletének tervezhetősége szempontjából az előreláthatatlan munkarend a családi élettel nehezen összeegyeztethető, és gyermekesek számára különösen nehezen fenntartható hosszú távon a szokásos napi munkaidőn kívüli munkavégzés. Ez lehetőséget teremt a munkaerőpiacon maradásra, jövedelemszerzésre, a munkavállaló munkaerő-piaci értékének megőrzésére. A munkavállalók ezáltal szociális biztonságot kapnak, hosszú távon pozitívan befolyásolja az alkalmazkodó készséget, a tudatosságot, a racionális döntéshozatalt egyéni, családi, munkahelyi és társadalmi szinten egyaránt. Célunk az emberek és a közösségek társadalmi tőkéjének növelése, és ezáltal a hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatottságának csökkentése. A munkaerő-piaci és a társadalmi integráció elősegítésében fontos szerepe van a civil társadalomnak, a helyi közösségeknek. Ezek fejlesztése, megerősítése hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű emberek a társadalom aktív, felelősségteljes tagjaivá váljanak. A hazai munkaerő-piaci helyzetet nagymértékben érinti a strukturális munkanélküliség és inaktivitás párhuzamos megjelenése. Az atipikus foglalkoztatási formák bevezetését a munkáltatók részéről a versenyképesség megőrzésének gazdasági, míg a munkavállalók részéről pedig a szociális biztonságot nyújtó hagyományos munkavállalási lehetőségek beszűkülése hozta magával. Alkalmazásuk hosszú távon pozitívan befolyásolhatja az alkalmazkodó készséget, a tudatosságot, a racionális döntéshozatalt egyéni, családi, munkahelyi és társadalmi szinten egyaránt. A változó piacokhoz való alkalmazkodás minden résztvevő érdeke, s egyben felelőssége. A munkáltatóknak célszerű felismerni, hogy a humán tőke megtérülése és megóvása, így a munka és magánélet egyensúlyának szem előtt tartása, a munkaszervezésben tanúsított rugalmasság versenyelőnnyé fordítható. Az egyén és a család szintjén különösen fontos a lehetőségeit ismerő, fejlesztő és kiaknázó öngondoskodás szemléletének tudatosítása. A szociális szövetkezetek működtetése során munkalehetőséget kaphat számos olyan munkavállaló is, aki a képzettségi szintje vagy akár egyéb más ok, például egészségi állapota, élethelyzete miatt másként nem tud keresethez jutni. – Azaz az atipikus foglalkoztatási formák a munkanélküliség csökkentésének egyik eszközévé is válik. A hátrányos helyzetű lakosság társadalmi reintegrációjához, munkába állásának elősegítéséhez, foglalkoztatásának emeléséhez speciális, a képzettségi színvonalat is emelő foglalkoztatási programok (folyatás a SZAKMAI TERV.)

01

A szociális gazdaságra az alábbi definíció alkalmazható:

"Azon magán jellegű, formális keretek között szervezett vállalkozások csoportja, amelyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek, és amelyeket tagjaik szükségleteinek piacon keresztül, áruk előállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszírozás révén történő kielégítése érdekében hoztak létre, továbbá amelyek esetében a döntéshozatal, valamint bárminemű nyereség és többlet tagok közötti elosztása nem kapcsolódik közvetlenül a tagok által befektetett tőkéhez, illetve befizetett díjhoz, hanem minden esetben demokratikus, részvételen alapuló döntéshozatali eljárások révén történik, és minden tag egy szavazati joggal rendelkezik. A szociális gazdaság magában foglal olyan magán jellegű, formális keretek között szervezett, döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkező szervezeteket, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére, és amelyeknek az esetleges nyereségtöbbletét nem sajátíthatják ki az őket létrehozó, ellenőrző vagy finanszírozó pénzügyi szereplők." (CIRIEC 2012, 15)

http://piactars.hu/uploads/files/documents/Zarotanulmany_OFA_ME_GTK_2017_06_30.pdf

(Dr. Huszti Éva)

Szlovákiában jelenleg számos olyan kezdeményezés működik, amelyeket a szociális gazdaság hatékony eszközeinek lehet tekinteni. 2018 májusáig hátrányt jelentett a szociális gazdaság átfogó jogszabályi hátterének hiánya, amely gyakran problémát okozott a szervezeteket hovatartozásának meghatározásában.

A szociális gazdaság fejődésében fontos szerepet játszott a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény (5/2004) módosítása 2008-ban, amikor a WISE (Work Integration Social Enterprises) típusú, foglalkozási beilleszkedést elősegítő szociális vállalkozások jogi legitimitást szereztek Szlovákiában és azóta az aktív munkaerő-piaci politika eszközeként működhettek.

Az említett törvény értelmében szociális vállalkozásnak lehetett tekinteni minden jogi vagy természetes személyt, aki:

a munkahelyek legalább 30%-át hátrányos helyzetű álláskeresőkkel töltötte be,
segített ezeknek a munkavállalóknak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon,
az üzleti tevékenységgel kapcsolatos valamennyi költség levonása után a bevétel legalább 30%-át új munkahelyek teremtésére, illetve a munkakörülmények javítására fordította,
szerepelt a szociális vállalatok nyilvántartásában.

(Fehér Krisztina)

A szociális gazdaság fogalma

A szociális gazdaság fogalma a romániai törvénykezésben a Társadalmi Nemzeti Integrációs Stratégiai Terv vonatkozásában jelent meg a 829/2002-és kormányrendeletben. A törvény a végleges formájában meghatároz rövidtávú (2002-2004) és középhosszú távú (2002-2012) stratégiai célokat. A középhosszú távú stratégiai célkitűzésekben a szociális gazdaság, mint az integrált társadalom egyik fő elveként jelenik meg. A szabályozás tartalmazza a szociális gazdaság meghatározását, annak két fő elvét.

Az első típusa olyan gazdasági aktivitásokra vonatkozik, amelyek a szubszidiaritás és gazdasági hatékonyság elveit figyelembe véve magukba foglalják a szociális irányelveket. A gazdasági aktivitások ezen kategóriái nagymértékben közelítenek a szociális gazdaság európai diskurzusban jelenleg elfogadott meghatározásaihoz. Azonban ez a megközelítés nem tartalmazza azon tevékenységeket, amelyeknek elsődleges célja a szociális tevékenység gazdasági aktivitásokon keresztül. Ezáltal kirekesztődnek például azon egyesületek és alapítványok, akik jövedelem generáló tevékenységeket folytatnak, annak ellenére, hogy Európában elismertek, mint a szociális gazdaság szereplői.

(Olah Norbert)

(Németh László diasor alapján)

A szociális gazdaság, magába foglalja

a szövetkezeteket,
a kölcsönös segélyező egyesületeket,
a társulásokat
és az alapítványokat, amelyek azonos értékeket képviselnek.

Főbb jellegzetességek:

A szociális gazdaság egyszerre tartalmaz gazdasági és társadalmi jellemzőket is. Egyszerre jelent tartalmas munkát, de egyéni identitást erősítő tevékenységet és társadalmi kohéziót növelő köteléket is.
A szociális gazdaság szervezetei a profit maximalizálás elsődleges célja helyett a közösség fennmaradását, jólétét szolgálja, mint alapvető célt.
A piac által visszautasított nem fizetőképes szükségletek kielégítését is vállalja, sőt időnként ezt helyezi előtérbe.
Az eldologiasodott munkaerőt (mely maga is áruvá vált) kiszabadítja a tisztán gazdasági, dologi viszonyból, s visszaadja személyiségét, társadalmiságát.
Eredményeként szükségszerűen újjászületik, ill. megerősödik a társadalmi szolidaritás, ami az Európa–paradigma egyik alappillére, a társadalom működésének elengedhetetlen feltétele.

A FENTIEKET KELLENE NEKÜNK MÉRNI A KÉRDŐÍVEZÉSSEL!

A szociális gazdaságban való munkálkodás valóban tartalmas munkát jelent-e?
A szociális gazdaságban való munkálkodás hogyan erősíti az egyéni identitást?
A szociális gazdaságban való munkálkodás miként jelentheti a társadalmi kohézió kötelékét, hogyan növeli a társadalmi kohéziót, szolidaritást?
A szociális gazdaságban való munkálkodás hogyan hat az egyénre és a közösségre?
A szociális gazdaságban való munkálkodás hat-e az egyéni szükségletek kielégítésére?
A szociális gazdaságban való munkálkodás hat-e, s ha igen, hogyan az egyén személyiségére?

(Dr. Huszti Éva)

Történelmi háttér – a 2008 és 2013 közti időszak:

Évente egyszer kellett igazolni a Szlovák Munkaügyi, Szociális és Családügyi Központnak a kritériumok betartását (a munkahelyek legalább 30%-át hátrányos helyzetű álláskeresőkkel tölti be; segít ezeknek a munkavállalóknak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon; az üzleti tevékenységgel kapcsolatos valamennyi költség levonása után a bevétel legalább 30%-át új munkahelyek teremtésére, illetve a munkakörülmények javítására fordítja). Ez a hivatal volt kompetens odaítélni a szociális vállalat státust, amit követően a vállalat bekerült a nyilvántartásba. Ezek a regisztrált vállalatok az aktív munkaerő-piaci politika eszközeként pénzügyi támogatást igényelhettek a 2008–2013-as időszakban (1. évben: a teljes munkaerőköltség 50%-át, a 2. évben: a teljes munkaerőköltség 40%-át). Ez a célzott pénzügyi támogatás 2013-ban megszűnt, ami gátat szabott a szociális gazdaság további fejlődésében.

(Fehér Krisztina)

A második típusa a szociális gazdasági tevékenységeknek a széleskörű infrastruktúra és terület rendezési programok, beleértve a környezetvédelmet. Ezen területek körébe tartozó befektetések lehetnek gazdasági invesztíció, amelyek részei az ország gazdasági fejlődésének, ugyanúgy, mint szoros értelemben vett szociális invesztíciók, az életminőség javítása céljával, például iskolák, kórházak javítása. A megfogalmazás túl általános és pontatlan, mivelhogy hasonló programok és befektetések nagyon sok formában valósíthatók meg, amelyek vagy csak gazdasági célkitűzéseket, vagy csak szociális célkitűzéseket valósítanak meg, amelyek kizárják őket a szociális gazdaságok köréből. A fenti meghatározást azonban a szociális gazdaság társadalmi területen játszott szerepére vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben kell értelmezni. Sokak kritikusan álltak ehhez a túl általános megközelítéshez ami tulajdonképpen a szociális gazdaság koncepcionális tisztázására és fejlődésére pozitívan hatott hiszen szükségszerűen figyelmet kívánt a fogalmi tisztázás.

(Olah Norbert)

A szövetkezet tevékenységén keresztül jövedelemhez juttatja tagjait, ezzel jelentősen csökkenti a szegénység kockázatát, valamint az államháztartás szociális kiadásait.

A szociális szövetkezet típusai:

Hátrányos helyzetűek foglalkoztatási integrációját biztosító szociális szövetkezet
Helyi közösségi szükségleteket kielégítő szociális szövetkezet
Közösségi vállalkozásként működő szociális szövetkezet

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK MŰKÖDÉSI NEHÉZSÉGEI

Bejegyzés (költségek, jogrendszer)
Alacsony kezdőtőke (2000-50.000)
Tagi kölcsön
Nem volt piacképes az adott helyen

Szociális szövetkezeti probléma:

vállalkozás és civil szektor között félúton.

Ez befolyásolja a pályázati lehetőségeket

Versenyképesség, és a szövetkezeti értékek nincsenek összhangban.
Demokrácia vs. autoriter vezetés
Hátrányos helyzetű település, régió kereslet-kínálat

(Dr. Huszti Éva)

A jogszabályi háttér 2008-as szabályozása nagy előrelépést jelentett a szociális gazdaság szereplői számára (ekkortól ismerte el a szlovákiai jogrend a WISE - Work Integration Social Enterprises – típusú, foglalkozási beilleszkedést elősegítő szociális vállalkozásokat és azóta az aktív munkaerő-piaci politika eszközeként működhettek), ugyanakkor akadályokat is hozott létre az ide sorolható kezdeményezések azonosításában, mivel a szociális vállalkozások a munkaerő-piaci integráció mellett a társadalmi problémák megoldására illetve enyhítésére is fókuszálnak. Nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem reflektálnak a kielégítetlen helyi szükségletekre, gyakran a harmadik szektor kínálta lehetőségekkel élve. Ezt a szektort Szlovákiában különböző jogi formájú szervezetek alkotják, amelyek létrehozásának körülményeit és működését külön törvények szabályozzák.

(Fehér Krisztina)

A szociális gazdaságra vonatkozó következő stratégiai jelentőségű dokumentum a társadalmi befogadás területén valójában a 829/2002 kormányhatározat továbbfejlesztése. A Románia által a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi integráció előmozdítása érdekében kitűzött célok eléréséért jóváhagyták az 1.827 / 2005 számú kormányrendeletet a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás előmozdításának nemzeti programjának részeként amely a 2006–2008 közötti időszakra vonatkozik.

Ez a dokumentum sem tartalmazza a szociális gazdaságra vonatkozó sajátos rendelkezéseket, amit úgy is lehet értelmezni, hogy nem tekinti prioritásnak a szociális gazdaságot a 2006 – 2008 as időszakban.

A szociális gazdaság 2008-ban kerül újra az érdeklődés tárgyává, amikor is új definíciója jelenik meg a román jogszabályokban, ami egybeesik azzal, hogy az Európai Szociális Alap-támogatásra jogosult területként jelenik meg.

A szociális gazdaság az emberi erőforrás-fejlesztés operatív programjának fontos beavatkozási területe, amelynek végrehajtási keretdokumentumát a Munkaügyi, Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium 254/1169/2008-as rendelete tartalmazza.

A dokumentumban a szociális gazdaságot úgy definiálják, mint „az az általános megfogalmazás, amely arra az embercsoportra utal, akik összefognak, hogy aktív gazdasági szerepet vállaljanak a társadalmi inklúzió folyamatában, pl. szövetkezetek, társadalmi vállalkozások, nem kormányzati szervezetek (alapítványok és egyesületek) és egyéb nonprofit szervezetek, amelyek fontos szerepet játszanak az irányítási és konszolidációs tevékenységekben.”

A meghatározás bár elvben tiszteletben tartja az európai dokumentumokban a szociális gazdasággal kapcsolatos meghatározások és elvek szellemét, a fenti meghatározás megkövetel néhány terminológiai tisztázást.

(Olah Norbert)

TÁRSADALMI CÉLÚ VÁLLALKOZÁS

A szociális gazdaság szereplőjeként elsődlegesen valamilyen társadalmi cél érdekében működik, piacképes termékek vagy szolgáltatások biztosításával, nyitottan működik és a részvétel elvére épül.

A „Társadalmi vállalkozások alapkutatás” célja, hogy átfogó, rendszerszemléletű képet adjon a hazai társadalmi vállalkozásokról a társadalmi vállalkozásokkal foglalkozó szakemberek, a szakmapolitikával foglalkozó intézmények, az oktatási intézmények és a kapcsolódó for-profit szervezetek számára.

A mintába került szervezetek 30 százaléka egyesület volt, 27 százalékuk szociális szövetkezet, 20% nonprofit Kft. 18% alapítvány, 1% egyéb nonprofit szervezet, és további 4% egyéb kategóriát képviselt. Ez alapján a minta jól reprezentálja az alapítványokat és a nonprofit Kft- ket, a szociális szövetkezetek 6 százalékkal felülreprezentáltak, míg az egyesületek 9,8 %-kal alulreprezentáltak.

A társadalmi vállalkozás hosszú távú társadalmi hatásaként (15. ábra) leginkább a munkanélküliség csökkentését (52%), a képességfejlesztést (46%), a jobb életkörülményeket (45%) az esélyegyenlőség növekedését (45%), valamint a társadalmi összetartozás erősödését jelölték meg.

A társadalmi vállalkozások Magyarországon jellemző jogi/szervezeti formái és azok főbb sajátosságai - 65.oldal

táblázat: Alapsokaság szervezeti jogi forma szerinti megoszlása 2015. évi adatok alapján

	Szervezetek száma jogi forma szerint	Arány jogi forma szerint (%)
Alapítvány	2298	17,7
Egyesület	5181	39,8
Nonprofit gazdasági társaság	2237	17,2
Szociális szövetkezet	2681	20,6
Egyházi szervezet	617	4,7
Összesen	13014	100,0

4.2.14. A társadalmi hatások mérése 165. Oldaltól

http://piactars.hu/uploads/files/documents/Zarotanulmany_OFA_ME_GTK_2017_06_30.pdf

(Dr. Huszti Éva)

A harmadik szektort Szlovákiában különböző jogi formájú szervezetek alkotják, amelyek létrehozásának körülményeit és működését külön törvények szabályozzák. Ide tartoznak a polgári társulások (občianske združenia), alapítványok (nadácie), nembefektetési alapok (neinvestičné fondy) és a közösségi szolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetek (neziskové organizácie poskytujúce všeobecne prospešné služby). E szektor keretein belül sok olyan polgári kezdeményezés jött létre, amely a szociális gazdaság elveit követi, nem profitorientált és elsőrendű célja a szociális misszió, vagyis valamilyen formában segítséget nyújt a rászorultaknak. A szociális gazdaság elvei alapján tevékenykedő kezdeményezések különböző projektek keretein belül tudnak/tudtak támogatáshoz jutni, Európai Uniós, különösen az Európai Szociális Alap pályázatai segítségével.

(Fehér Krisztina)

A “szociális vállalkozások" fogalmát csak a más országok jogszabályaiban létező bevált gyakorlatok példájának kell értelmezni, mivel ezt a kategóriát jelenleg Romániában nem szabályozzák.

Az irányítási és konszolidációs tevékenységekre való hivatkozás általános és hiányos: nem érthető mi képezi e tevékenységek célját, az általános tevékenység típusával kapcsolatban, meg kell jegyezni, hogy bármely nonprofit szervezet vezetői tevékenységet végez, és törekedhet arra, hogy hozzájáruljon bármely jogi és erkölcsi terület konszolidációjához, de ez nem elég ahhoz, hogy a szociális gazdaság egyik formájának tekintjük.

Ez a meghatározás csak olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a társadalmi integrációhoz, ami egy sokkal szűkebb megközelítés, mint amit általában európai szinten tapasztalunk, ahol a szociális gazdaság körébe tartoznak a tág értelemben vett társadalmi jellegű tevékenységek is, mint például a hitelszövetkezetek esetében ezt tapasztalhatjuk.

Az említett román dokumentum azzal magyarázható, hogy a vonatkozó meghatározást egy pályázati keretben finanszírozási eszközként dolgozzák ki, amelynek prioritási célja éppen a társadalmi integráció, ilyenformán a szociális gazdaság csak egy lehetséges módszerként tételeződik a tágabb cél megvalósítása érdekében.

A fogalom e korlátozó értelmezését azonban nem szabad általánosítani, hanem operatív meghatározásként kell értelmezni, amely csak a kérdéses finanszírozási programra alkalmazható.

(Olah Norbert)

Szociális gazdaság - Magyarország

Fogalmi keret

A szociális gazdaság meghatározására a mai napig nem sikerült egy nemzetközileg elfogadott egységes definíciót találni, hiszen fogalomrendszere illetve annak összetevői nemzetenként, koronként és társadalmi ideológiánként eltérőek (Patyán, 2013). Alapgondolata 1980-ban, Franciaországban fogalmazódott meg. A megközelítés Európában jobban elterjedt, az EU 1989-től támogatja a szociális gazdaságot. Az 1997-es Luxemburgi EU Foglalkoztatási Csúcson ismerték el hivatalosan, és állapították meg a szükségességét (Futó et al, 2005).

Az Európai Unió értelmezésében a szociális gazdaság szervezeteinek általános jellemzői, hogy

helyi csoportokkal, és egyénekkel dolgoznak szociális, gazdasági és közösségi célok megvalósítása érdekében
olyan szükségletekre reagálnak amelyet sem az állami, sem pedig a forprofit szektor nem elégít ki
nonprofit alapon szerveződnek
saját önálló menedzsmentjük van, amely demokratikusan működik, és az önkénteseket, alkalmazottakat, célcsoportot is bevonják.

(Dr. Huszti Éva)

A 2008-as évet megelőző időszakban is számos kezdeményezés működött a szociális gazdaság elvei alapján, mivel az üzleti döntéseiket a gazdasági célkitűzéseik mellet a társadalmi célok is vezérelték. Ide sorolhatjuk a védett műhelyeket és a védett munkahelyeket.

Védett műhelynek vagy védett munkahelynek minősül az olyan gazdasági szervezet, ahol az alkalmazottak legalább 50%-a fogyatékkal élő egyén. Ha a munkáltató létrehoz ilyen munkahelyet, ahhoz anyagi hozzájárulást kérvényezhet az illetékes Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivataltól. A támogatás mértéke függ az átlagbér nagyságától és az érintett járás átlagos munkanélküliségi rátájának százalékától.

Ezen kívül az üzemeltetési (bérleti díj, biztosítás, energiaköltségek, az ingatlan javítása és karbantartása stb.) és közlekedési költségekhez is igényelhet pénzügyi segítséget a fogyatékosság mértékének arányában. Ezáltal a munkáltató vállalni tudja a fogyatékkal élő alkalmazottak rendszeres szállítását is a munkahelyre és vissza a lakhelyükre.

(Fehér Krisztina)

2008 szeptemberében egy újabb, rendkívül fontos dokumentum hívja fel a figyelmet a romániai szociális gazdaság helyzetére, mivelhogy a román állam egyértelmű kötelezettség vállalásokat tett a szociális gazdaság Romániában történő fejlesztésére vonatkozóan.

Az említett időpontban Románia kormánya jóváhagyta és továbbította az Európai Bizottságnak a szociális védelemről és a társadalmi integrációról szóló nemzeti stratégiai jelentést (RNS PSIS), amelyben kimondta, hogy „a Szociális Gazdaság szektorának fejlesztése az első lépés lehet afelé, hogy egy hatékony és dinamikus gazdaság interakcióba lépjen egy a társadalmi igazságosságon alapuló gazdasággal”.

A jelentés meghatározza azokat a fő elemeket, amelyek hozzájárulnak a szociális gazdaság konszolidációjához: meghatározza a szociális gazdasággal kapcsolatos román jogszabályok kidolgozásának fő irányait, ösztönzi a kezdeményezéseket és támogatja azokat erőforrásközpontok létrehozásával, szakemberek képzésével a szociális gazdaság szempontjából releváns területeken, valamint az elv és a bevált gyakorlatok példáinak nemzeti szinten való proponálását szorgalmazza.

Azt mondhatjuk hogy a romániai szociális gazdaságok, 2008. szeptemberétől, az illetékes hatóságok közreműködésével, részesültek az ágazat hatékony fejlesztése érdekében hozott koherens és részletes intézkedéscsomagokból az illetékes hatóságok közreműködésével.

(Olah Norbert)

A Szociális Gazdaság Elveinek Charta-ja szerint elfogadott:

- az egyéni és szociális célok előtérbehelyezése a profittal szemben
- önkéntes és nyílt tagság
- a tagság által gyakorolt demokratikus ellenőrzés
- a tagok/felhasználók érdekeinek összegyeztetése a közérdekkel
- szolidaritás, és felelősség elveinek alkalmazása
- autonóm irányítás, állami szektortól való függetlenség
- nyereség: a fenntartható fejlődésre, a cél elérésére, működésre, tagok érdekeit védő közérdekű szolgáltatásokra.

A szociális gazdaság szervezetei (amelyeket 2002-ben a francia megközelítés alapján fogadtak el):

szövetkezetek
egyesületek
alapítványok
önsegélyező, és kölcsönösen segélyező társaságok

A szociális gazdaság tevékenységi területeit a Fehér Könyvben határozták meg, amely a Növekedés, Versenyképesség, Foglalkoztatás címet viseli.

Hazánkban a szociális gazdaságot hagyományosan az ún. harmadik szektorként szokták meghatározni, mely a piaci/magán és az állami szektorok között jellemzően közösségi gyökerek és motivációk útján fejlődik ki és elsődlegesen ilyen szükségleteket elégít ki (Patyán, 2013:59). A fenti elnevezés egy olyan fogalmat/ szektort takar, amely azon túl, hogy köztes helyet foglal el az állam és a piac között; gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesít; közérdeket szolgál és célja nem a profit elosztása, hanem újrahasznosítása a nonprofit szervezetek tevékenységében (Frey, 2007). Míg az első, e témában megjelent publikációk a nonprofit szektor társadalmi tevékenységét, valamint foglalkoztatást elősegítő hatását helyezték a középpontba (Csoba, Frey in Patyán, 2013), később a foglalkoztatást és gazdasági teljesítő képességet elősegítő szerep és funkció a nonprofit szervezetek szerepvállalásáról a szociális szövetkezetek irányába tolódott el némiképp (Patyán, 2013).

(Dr. Huszti Éva)

Ha a fogyatékkal élő munkanélküli egyéni vállalkozást szeretne működtetni, az szintén védett munkahelynek vagy műhelynek tekinthető. Amennyiben legalább három hónapig álláskeresőként szerepelt a helyi hivatal nyilvántartásában, igényelhet némi támogatást a vállalkozás elindításához. Egyúttal kötelezettséget vállal, hogy azt minimálisan két évig üzemeltetni fogja.

A védett munkahelyek ill. műhelyek közvetett támogatásának tekinthetjük a más vállalkozásoktól származó megrendeléseket. Minden vállalat, amely legalább 20 embert alkalmaz, bizonyos számú fogyatékkal élő munkakeresőt is köteles foglalkoztatni (a munkavállalók 3,2%-ban). Ha ezt a feltételt nem teljesíti, lehetősége nyílik helyettesítő teljesítési kötelezettségre megrendelés (személyenként a teljes munkaerőköltség 0,8 szorosa) vagy büntetés megfizetése (személyenként a teljes munkaerőköltség 0,9 szerese) formájában.

(Fehér Krisztina)

Megállapíthatjuk, hogy léteznek a román állam által egyértelműen vállalt hivatalos intézkedések ezen ágazat fejlesztése érdekében, de csak abban az értelmezési keretben miszerint a szociális gazdaság eszköze a társadalmi befogadásnak és a szegénység elleni küzdelemnek.

Azon szociális gazdaságok, amelyek nem teljesítik ezen szerepeket - amelyek egyébként európai szinten elismertek mint szociális gazdaságok - nincsenek belefoglalva konkrétan egyetlen normatív jogi keretbe sem, de a meglévő rendelkezések nem tiltják vagy korlátozzák őket.

Ennek a helyzetnek az eredménye, hogy ezeket a tevékenységeket természetesen a többi jogi rendelkezés tiszteletben tartásával lehet végezni, viszont jelenleg ezen tevékenységek nincsenek népszerűsítve, nincsenek a romániai szociális gazdaság támogatására szolgáló dokumentumok vagy mechanizmusok. A fogalmi zűrzavart tovább erősíti a kissé kellemetlen konotációja a múlt örökségének amiben a különböző szociális gazdaságok a legnépszerűbb formájukban a szövetkezetek a kommunista diktatúra legfontosabb hatalmi eszközei voltak olyan módon hogy az ideológiailag megfogalmazott és ígéretként tematizált közösségi jót és annak tárgyi feltételeit az erőszak és terror eszközeivel teremtette meg.

(Olah Norbert)

Fekete és munkatársai (2017) a szociális gazdaságra az alábbi definíciót alkalmazza: "Azon magán jellegű, formális keretek között szervezett vállalkozások csoportja, amelyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek, és amelyeket tagjaik szükségleteinek piacon keresztül, áruk előállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszírozás révén történő kielégítése érdekében hoztak létre, továbbá amelyek esetében a döntéshozatal, valamint bárminemű nyereség és többlet tagok közötti elosztása nem kapcsolódik közvetlenül a tagok által befektetett tőkéhez, illetve befizetett díjhoz, hanem minden esetben demokratikus, részvételen alapuló döntéshozatali eljárások révén történik, és minden tag egy szavazati joggal rendelkezik. A szociális gazdaság magában foglal olyan magán jellegű, formális keretek között szervezett, döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkező szervezeteket, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére, és amelyeknek az esetleges nyereségtöbbletét nem sajátíthatják ki az őket létrehozó, ellenőrző vagy finanszírozó pénzügyi szereplők." (CIRIEC 2012, 15 in G. Fekete et al. 2017: 32)

(Dr. Huszti Éva)

A Szlovák Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 2017-ben létrehozott egy szakemberekből álló munkacsoportot, amely feladata a szociális gazdaságról szóló törvény megfogalmazása volt. A szociális gazdaságról és szociális (társadalmi) vállalkozásokról szóló 112/2018-as új és komplex törvény 2018. május 1-jén lépett érvénybe. Ez a szociális gazdasági szereplőknek átfogó jogi környezetet biztosít. Olyan szervezetekről van szó, amelyek pozitív társadalmi hatásokat érnek el a közösségi érdekek vagy közérdek teljesítésével. A törvény a szociális gazdaságot úgy definiálja, mint a termelő, elosztó és fogyasztói tevékenység révén megvalósított, az állami szervektől független gazdasági tevékenység, illetve nem gazdasági tevékenység, amely fő célja a pozitív társadalmi hatás elérése. A törvény meghatározza a szociális gazdaság szubjektumait, a szociális vállalatot, a társadalmi hatást elérő vállalatot és a bejegyzett társadalmi vállalkozás státus feltételeit.

(Fehér Krisztina)

A hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációja

A társadalmi integrációt célzó szociális vállalkozások

A szociális vállalkozások fogalmi és jogi szempontból a szociális gazdaság modern szervezési formái. A koncepció fejlődése szempontjából, a szociális vállalkozás egy sor olyan tendenciát foglal magában amely a működési mechanizmusai és a szervezeti magatartása tekintetében sok mindent ötvöz az Európában ismert "régi szociális gazdaságokból”.

Jelenleg megfigyelhető az egyesületek esetében a szolgáltatásoknak a piaci mechanizmusok felé való irányultsága, a szövetkezetek esetében a kedvezményezettek körének szélesebb értelmezése túl a szervezet saját tagjain, valamint a részvételi mechanizmusok kiterjesztése és a demokratikus ellenőrzési mechanizmusok megerősödése. Romániában sikerült néhány szövetkezetnek a diktatúra óta a mai napig fennmaradnia. Legfőképpen azok a szövetkezetek élték túl a rendszerváltást és a privatizációt akiknek tárgyi vagyonuk nem volt szétosztható vagy nem volt kívánatos a magánkézre jutásuk, mint például vidéki vendéglátó egységek és boltok.

(Olah Norbert)

A szociális gazdaság kialakulásának előzményei

A kapitalista gazdaság profitorientált működése megakadályozza, hogy a munka integráló funkciót töltsön be a társadalom szélesebb köreiben. A teljes foglalkoztatottság az 1980-as években válságba került. Amíg az 1970-es években még a munkához való jog került hangsúlyozásra, valamint úgy gondolták, az állam kötelessége a teljes foglalkoztatás megszervezése az 1980-as években, a gazdasági problémák növekedésével egyre hagsúlyosabbá vált, hogy a munka, nem állami, hanem saját felelősség (Frey, 2007).

Az 1990-es években, a rendszerváltás és a negatív konjukturális hatások következtében, számos munkahely szűnt meg, megjelent hazánkban a tömeges munkanélküliség. A civil szférából jövő, alulról érkező kezdeményezések eredményeképpen álláskereső és munkanélküli egyesületek jöttek létre, amelyek segítették a feszültségek oldását (Futó et al., 2007:37), ugyanakkor már kevésbé esett szó a teljes foglalkoztatásról, inkább csak a nagyobb mértékű foglalkoztatás volt a cél. (Vobruba, 2000: 46 in Frey, 2007) Bár az Európai Tanács Lisszaboni Csúcsértekezlete (2000) óta újra előtérbe került a teljes foglalkoztatás fogalma, a szakértők jelentős hányada szerint azonban ennek a gazdasági feltételei nem adottak (Vobruba, 1989; Giarini-Liedke, 1999: 39; Sennet, 2000: 72; (Ribolits, 1997: 11, 13 ; in Frey, 2007).

(Dr. Huszti Éva)

Regisztrált szociális vállalkozás tevékenységét illetően lehet:

- integrációs vállalat,
- szociális lakásépítési vállalkozás,
- egyéb regisztrált szociális vállalkozás.

Az integrációs vállalkozás célja a hátrányos helyzetű vagy sérülékeny társadalmi rétegekhez tartozó emberek foglalkoztatása, legalább a munkavállalók teljes létszámának 30%-ában. A szociális lakásépítéssel foglalkozó vállalkozás a társadalmilag hasznos bérlakások kínálatával éri el a pozitív társadalmi hatást. Az új törvény vállalatoknak nyújt támogatást, (a szociális gazdaság tágabb értelmezésében), beruházási támogatást és kompenzációs támogatást.

A társadalmi/szociális vállalkozások regisztrációját, az előírások betartásának ellenőrzését, a szociális gazdaság szereplői számára biztosított tanácsadást, az információk gyűjtését és terjesztését a Szlovák Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium végzi.

(Fehér Krisztina)

A szociális vállalkozás legszélesebb körben alkalmazott meghatározását az európai téren az EMES európai kutatási hálózat dolgozta ki (www.emes.net/about-us/focus-areas/social-enterprise); szerintük a szociális vállalkozások olyan kollektív kezdeményezések, amelyek kifejezett célja hogy a közösség javát szolgálja áruk és szolgáltatások folyamatos előállítása révén, minimális számú saját alkalmazottakra alapoz nem kizárólag önkéntesekre, jelen vannak a demokratikus ellenőrző mechanizmusok és a magas pénzügyi kockázat, amely abból fakad, hogy a felelősség a fenntarthatóságért kizárólag az alapítókra hárul valamint a szervezet a bevételeit nagyrészt piaci mechanizmusok révén éri el ami jelentheti a szolgáltatások közvetlen értékesítését vagy állami hatóságokkal kötött szerződéseket.

A szociális vállalkozások láthatósága nagyrészt annak köszönhető, hogy markánsan szerepet vállalnak a hátrányos helyzetűek valamit a csökkent munka képességűek munkaerő-piaci integrációjában.

(Olah Norbert)

A gazdasági profit növelésére alapozott termelés következménye, hogy a munkamegosztásból mind nagyobb tömegek szorulnak ki, akik a tartós- esetenként generációkon átívelő- munkanélküliség következtében kirekesztődnek, leszakadnak a többségi társadalomból. A munkanélküliség mellett az elöregedés tendenciája, a migráció fokozódása, a tagállamok elmélyülő piaci és gazdasági problémái, az éghajlatváltozással, környezetszennyezéssel kapcsolatos globális problémák olyan társadalmi és gazdasági problémákat generálnak amely által a kevésbé versenyképes egyének, csoportok, közösségek halmozottan hátrányos helyzetbe kerülnek (Juhász, 2013).

A szociális gazdaság a segélyezés és a tipikus foglalkoztatás között, valahol félúton helyezkedik el. A szociális gazdaság szervezetei 8.880.000 teljes munkaidős állással egyenértékű munkahelyet tartanak fenn az Európai Unióban, így meghaladja a 10%-ot a szektorban foglalkoztatottak aránya. Magyarországon a szociális gazdaság foglalkoztatási potenciálja 2015-ben 2%, így nagy fejlődési tartalék van a szférában és ezen belül a szociális szövetkezetek körében (Németh, 2015).

(Dr. Huszti Éva)

Az új törvény a szociális gazdaság tágabb értelmezése által nyújt beruházási támogatást és kompenzációs támogatást.

A beruházási támogatás formái:

- pénzügyi támogatás,
- a pénzügyi támogatással kombinált egyéb támogatás,
- feltételhez kötött visszatérítendő pénzügyi támogatás,
- nem visszatérítendő pénzügyi támogatás,
- regisztrált szociális vállalkozásnak nyújtott támogatások,
- ingatlanok alacsonyabb áron való megvétele vagy bérlése, mint az általános ár, amelyet szakértői vélemény határoz meg,
- a jövedelemadó alóli mentesség.

Kompenzációs támogatást akkor lehet igényelni, ha a szociális/társadalmi vállalat a pozitív társadalmi hatás elérése miatt hátrányos helyzetbe kerül azokkal a gazdasági szereplőkkel szemben, akik ezt a tevékenységet profitorientáltan végzik. A kompenzációs támogatásnak a következő formái vannak:

pénzügyi eszköz,
kombinált támogatás egy műveletben a pénzügyi eszközzel,
nem visszatérítendő pénzügyi hozzájárulás,
dotáció.

(Fehér Krisztina)

Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozása utat nyitott a szociális gazdaság, szociális vállalkozói megközelítés valamint a szociális vállalkozások fejlődésének egy új megközelítésére, amelyben az egyesületek, alapítványok és szövetkezetek fontos szerepet játszottak a kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezelésében, és felfigyeltek a helyi közösségek kielégítetlen szükségleteire. A szociális gazdaság és szociális vállalkozás fogalmi meghatározásáról Romániában 2005 után beszélhetünk, mindkét fogalmat úgy értelmezték, mint a szociális integrációnak egy új irányelve, amely összefüggésben van az EU-s finanszírozással. A szociális vállalkozás intézményesülése újkeletű, a 219/2015-ös Szociális Gazdasági törvény elismerte és szabályozta a szociális vállalkozásokat. A társadalmi vállalkozások speciális csoportját is hozzáadták a törvényes formákhoz, mégpedig a munkaintegrációs társadalmi vállalkozást, (románul intreprindere sociala de insertie, WISE), amelyben a foglalkoztatottak legkevesebb, mint 30%-a hátrányos helyzetű, és a munka idejük minimum 30%-át teszi ki a többi foglalkoztatottak összmunka idejének. Céljának tekinti a társadalmi kirekesztés, különbségtétel valamint a munkanélküliség csökkentését azáltal, hogy a veszélyeztetett csoportok tagjait behozza a munkaerőpiacra.

(Olah Norbert)

Szociális szövetkezet, mint a szociális gazdaság egyik lehetséges működési formája

A szociális gazdaság egyik működési formája a szövetkezeti munkamód (egyéb formái: lsd.1. old.), amelyet 1995-ben Manchesterben a következőképpen határoztak meg: „A szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonuk és demokratikusan irányított vállalkozásuk útján megvalósítsák” (A szövetkezés nemzetközi alapelvei, 1995. 09. 22. - Manchester in Németh, 2015) .

Hazánkban a szociális szövetkezeteket a 2006. évi X. törvénnyel hívták életre. Az új vállalkozási forma célja az, hogy a hagyományos profitszerzésen felül a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi igényeket (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) elégítsék ki. Ezekben a szövetkezetekben jellemzően hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők stb.) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll a középpontban. A szociális szövetkeztek hosszútávú célja a tartós munkanélküliek társadalmi integrációjának segítése, a készségeik újraépítése, a helyi közösséggel való kapcsolatrendszer kiépítése, a tevékenység általi jövedelemhez juttatás, demokratikus működés, a tagjai és környezete szükségleteinek kielégítésére alapozott fenntartható fejlődés által (Németh, 2015).

(Dr. Huszti Éva)

A társadalmi/szociális vállalkozások regisztrációját, az előírások betartásának ellenőrzését, a szociális gazdaság szereplői számára biztosított tanácsadást, az információk gyűjtését és terjesztését Szlovákia Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma végzi.

Az új, átfogó szabályozástól a szociális gazdaság szereplői számára kedvező és támogató környezet létrehozása várható, amely elindítja e szektor intenzív fejlődését. Amellett, hogy a szociális vállalatok a munkaerő-piac problémáinak megoldásaira reflektálnak, tevékenységet folytathatnak pl. a lakhatás területén, a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika más területein is. Felosztásuk a következő:

- integrációs vállalat,
- szociális lakásépítési vállalkozás,
- egyéb regisztrált szociális vállalkozás.

A regisztrációval a Szlovák Munkaügyi, Szociális és Családügyi Központ foglalkozik.

(Fehér Krisztina)

A szociális gazdaság legújabb elfogadott fogalmi meghatározása a szociális gazdaság szervezeteinek négy családját az Unió szintjén képviselő intézmény, a Szövetkezetek, Önsegélyező Társaságok, Szövetségek és Alapítványok Európai Állandó Konferenciája (CEP-CMAF) által támogatott Szociális Gazdaság Elveinek Chartájában található. A szociális gazdaság térhódítását mind nemzeti, mind uniós szintű politikai és jogi körökben is elismerték. A szociális gazdaság modern fogalma elsőként Franciaországban nyert politikai és jogi elismerést az 1981. decemberi rendelettel, amely létrehozta a szociális gazdaságért felelős tárcaközi küldöttséget (Délégation interministérielle à l´Économie Sociale – DIES). Más európai országokban, például Spanyolországban a „szociális gazdaság” kifejezés a törvénytárba is bekerült. Az európai országok közül 2011-ben elsőként Spanyolország fogadott el törvényt a szociális gazdaságról. Görögországban szintén külön törvény vonatkozik a szociális gazdaságra, és egy törvénytervezetet már Portugáliában is előterjesztettek. A 2012. júniusban hivatalba lépett új francia kormány a gazdasági, külkereskedelmi és pénzügyminisztériumon belül kinevezett egy szociális gazdaságért felelős miniszteri biztost.

(Olah Norbert)

A szövetkezet tevékenységén keresztül jövedelemhez juttatja tagjait, ezzel jelentősen csökkenti a szegénység kockázatát, valamint az államháztartás szociális kiadásait.

A szociális szövetkezet típusai: a 1. Hátrányos helyzetűek foglalkoztatási integrációját biztosító szociális szövetkezetek, a 2. Helyi közösségi szükségleteket kielégítő szociális szövetkezetek, illetve a 3. Közösségi vállalkozásként működő szociális szövetkezetek (Németh, 2015).

Az Opten adatai szerint 2006 és 2012 között csak elenyésző számú szociális szövetkezet alakult. 2012-ben összesen 377 darab ilyen vállalkozás működött az országban, összesített árbevételük pedig alig haladta meg a 657 millió forintot. 2013-ban viszont jelentősen megugrott az újonnan alapított szociális szövetkezetek száma, köszönhetően a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében meghirdetett pályázatoknak. Az 1236 új alapítású szociális vállalkozással együtt 2013-ban már 1603 darab szociális szövetkezet gazdálkodott Magyarországon, 1,1 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel. Hazánkban a szociális szövetkezetek megyénkénti megoszlása tekintetében, a legnagyobb arányban, az összes szociális szövetkezet 13%-a BAZ megyében, SzSzB megyében (10%), Csongrád (9%) és Hajdú-Bihar megyében ( 8%) található. Tevékenységüket tekintve ezeknek a szövetkezteknek 46%-a a szolgáltatás, 28%-a a mezőgazdaság, 17%-a az ipar területén tevékenykedik (Németh, 2015).

(Dr. Huszti Éva)

A 112/2018. számú törvény szabályozza a szociális gazdaság szereplőinek jogi formáját és a formai követelményeket is – a regisztrált szociális vállalkozásoknak a következő szervekkel kell rendelkezniük:

„Poradný výbor” – tanácsadói testület/bizottság, minimum 3 tag alkotja. Előfeltétel, hogy érintett személynek is a tagjának kell lennie. Szerepe: a szociális vállalkozás menetének felügyelete, javaslatok tétele és megtárgyalása.

„Demokratická správa” – demokratikus vezetőség, melyben kötelező a részvétel a vállalkozásban alkalmazottak többsége számára. Egy szavazattal rendelkeznek a közgyűlésben.

Kitér továbbá a könyvelésre is, egységesen kettős könyvvitelt ír elő a szociális gazdaság szereplői részére, mely során egyéb specifikus könyvelési törvényeket is figyelembe kell venniük.

Éves zárójelentés elkészítésére is kötelezi a törvény a szociális vállalkozásokat, melynek részei: az egész éves működés kiértékelése, az egyes elvégzett tevékenységi formák ismertetése, éves beszámoló és kimutatás, a kiadások és bevételek áttekintése, a közgyűléseken elfogadott javaslatok és határozatok stb.

(Fehér Krisztina)

Ami az európai szintet illeti, az Európai Bizottság 1989-ben közleményt adott ki a következő címmel: „Vállalkozások a szociális gazdaságban: Európa határok nélküli piaca”. Az Európai Bizottság ugyanebben az évben szponzorálta az első európai szociális gazdasági konferenciát (Párizs) és a XXIII. Főigazgatóság (Vállalkozáspolitika, elosztó kereskedelem, turizmus és szociális gazdaság) keretén belül létrehozta a szociális gazdasági egységet. 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban és 1995-ben az Európai Bizottság támogatta a Rómában, Lisszabonban, Brüsszelben és Sevillában megrendezett európai szociális gazdasági konferenciákat. Azóta sok európai konferenciára került sor. A legutóbbi kettőt Toledóban (2010. május) és Brüsszelben (2010. október) tartották. 1997-ben a luxembourgi csúcstalálkozó elismerte a szociális gazdaság vállalatainak szerepét a helyi fejlődésben és a munkahelyteremtésben, és útjára indította „A harmadik szektor és a foglalkoztatás” nevű kísérleti kezdeményezést, a szociális gazdasággal mint hivatkozási területtel. Az Európai Parlamentben hasonlóképpen 1990 óta működik az Európai Parlament szociális gazdasággal foglalkozó közös munkacsoportja.

Az Európai Parlament 2006-ban arra kérte a Bizottságot, hogy „tartsa tiszteletben a szociális gazdaságot, és adjon ki közleményt az európai szociális modell ezen alappilléréről”. Az Európai Parlament 2009-ben fontos jelentést fogadott el a szociális gazdaságról, és ebben elismerte a szociális gazdaságot mint szociális partnert és mint fontos szereplőt a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek elérésében. Az Európai Bizottság A szociális gazdaság az Európai Unióban – José Luis Monzón és Rafael Chaves jelentése 13 legújabban két fontos kezdeményezésben foglalkozott a szociális vállalkozásokkal, a szociális gazdaság szerves részét képező vállalatok csoportjával: a szociális vállalkozási kezdeményezésben (SBI) és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendeletjavaslatban.

(Olah Norbert)

A szövetkezeti törvényt a parlament 2016. decemberében módosította. Ennek kapcsán a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége felmérést készített 2017 szeptemberében azzal a szándékkal, hogy a törvényhozás számára pontos képet tudjanak adni a törvény teljesíthetőségéről. Az említett kutatás reprezentatív felmérése alapján megállapítható, hogy a törvénynek csak a bejegyzett szociális szövetkezetek 5%-a tud megfelelni, a 47%-a azt válaszolta, hogy mivel nem felel meg az értelmetlen törvénynek – ezért megszűnik, átalakul, nem tesz lépést a megfelelés érdekében. A szociális szövetkezetek fennmaradó 48%-ból a fele tud megfelelni a hátra lévő időben a törvényi előírásnak (Németh, 2017).

A 2006. évi. X. szövetkezetekről szóló törvény módosítása: A parlament 2016 decemberében módosította a 2006. évi. X. szövetkezetekről szóló törvényt. Ebben előírta "A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie. ... A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést(…).

(Dr. Huszti Éva)

A 112/2018. számú törvény meghatározza azokat a szolgáltatásokat is, amelyek társadalmilag közhasznúnak minősülnek. Az első rész (Általános rendelkezések), § 2, (4) bekezdés értelmében ezek a következők:

az egészségügy terén nyújtott szolgáltatások,
szociális segélyezés és humanitárius gondoskodás,
a szellemi és kulturális értékek létrehozása, fejlesztése, védelme, felújítása és terjesztése,
az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelme,
a testmozgással kapcsolatos tevékenységek terjesztése, tanítása és fejlesztése,
a kutatás és a fejlesztés, a tudományos-technikai és az informatikai szolgáltatások,
a környezet védelme és kialakítása, a népesség egészségének védelme,
a regionális fejlődést és a munkavállalást elősegítő szolgáltatások,
a lakhatást, az ingatlanok gondnokolását, karbantartását és felújítását biztosító szolgáltatások.

(Fehér Krisztina)

A szociális gazdasághoz tartozó gazdálkodó egységek mindegyikére jellemző vonásokon túl az Európai Bizottság kézikönyvében szereplő munkadefiníció a szociális gazdaság vállalatainak három alapvető tulajdonságát hangsúlyozza:

Arra hozták létre őket, hogy az önsegélyezés elve révén kielégítsék a tagok szükségleteit, azaz olyan vállalatokról van szó, amelyekben a tagok és a szóban forgó tevékenység felhasználói általában ugyanazok a személyek.
A szociális gazdasági vállalkozások piacra termelnek, ami azt jelenti, hogy az előállított termékeiket piaci értékesítésre szánják, gazdaságilag jelentős áron. Az ESA 95 piaci termelőnek tekinti a szövetkezeteket, az önsegélyező társaságokat, a holdingtársaságokat, más hasonló társaságokat és az őket kiszolgáló nonprofit intézményeket.
Bár a nyereséget vagy nyereségtöbbletet eloszthatják a tagjaik között, ez nem arányos a tagok által befektetett tőkével vagy befizetett díjjal, hanem a tagnak a szervezettel folytatott tranzakcióinak felel meg (The Social Economy in the EU-Report by José Luis Monzón and rafael Chaves).

(Olah Norbert)

A hazai szociális gazdaság kihívásai, problémák

A fenti számok mutatják, hogy a szociális szövetkezetek jogi szabályozása (2006, 2012, 2013) és a szövetkezetek létrehozását segítő pályázatok következtében, a szektor területén jelentős fellendülés volt megfigyelhető 2012 után, azonban ezek az újonnan alapított szövetkeztek jellemzően nem voltak képesek fennmaradni a finanszírozást követő időszakban. A szakértők szerint ez elsősorban a gazdasági célok nem megfelelő definiálásának, a professzionalizmus és korábbi tapasztalatok hiányának, és a vállalkozási kényszer együttesének köszönhető.

A (hazai) szociális gazdaság egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság (társadalmi, gazdasági és környezeti) kérdésköre. Ennek elősegítéséhez elengedhetelen volna, az alulról felfelé történő építkezés, valamint a helyi szükségletekre- és nem csupán a kiírt pályázatokra- történő reagálás, hogy a vállakozás a finanszírozási időszakon túl is képes legyen fennmaradni. A társadalmi exklúzió és szegénység által érintett csoportok (tartós munkanélküliek, halmozottan hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők, romák, alacsony iskolai végzettségűek, fejlődésben elmaradott és/vagy szegregált területeken élők) felzárkóztatásához jól átgondolt, integrált szakpolitikai eszközökre volna szükség. A helyi gazdaságfejlesztés - a gazdaság azon szintje, ahol a termelés és fogyasztás összekapcsolódik- eszközként alkalmazható gazdasági nehézségekkel küzdő területek fejlesztésében. A fenntarthatósághoz azonban elengedhetelen, hogy ténylegesen a helyi adottságokra és igényekre szabott megoldási perspektívák kerüljenek kidolgozásra. A helyi gazdaságfejlesztés hozzájárul a helyi termékek, munkahelyek kialakításához, ezáltal a munkanéküliség csökkenéséhez lokális szinten, valamint az elvándorlás megfékezéséhez (Juhász, 2013).

(Dr. Huszti Éva)

Szlovákia Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma a 112/2018. számú törvény elfogadását követően feltételezi, hogy az első regisztrált szociális vállalkozások 2018 második félévében jönnek létre, melyek száma 2020-ig elérheti a százötvenet. Mivel főleg kis- és középvállalkozások megalakulásával számolnak, így a foglalkoztatottak átlagos létszáma húsz körüli lesz, melynek kb. 30%-át teszik ki majd a hátrányos helyzetű vagy a sérülékeny társadalmi rétegekhez tartozó egyének. A minisztérium becslése szerint regisztrált szociális vállalkozások így 2018-ban kb. 600 személyt foglalkoztathatnak, ez a létszám 2019-ben már kettőezerre emelkedhet, és 2020-ban elérheti a háromezres létszámot. (forrás: http://www.vssr.sk/clanok-z-titulky/parlament-schvalil-zakon-o-socialnych-podnikoch-spravodajstvo-3-2018.htm)

(Fehér Krisztina)

Romániában 2017 június 30-án a Képviselőház elfogadott egy szociális vállalkozásokra vonatkozó törvénytervezetet, ez fontos előrelépést jelentett a közösségi és szociális célokat szolgáló különböző vállalkozásformák elindítása és működtetése szempontjából.

A törvény értelmében szociális vállalkozásnak minősíthető az a civil szervezet, nyugdíjpénztár, mezőgazdasági szervezet vagy vállalkozás, amely céljaként egy közösség vagy egy hátrányos csoport helyzetének javítását tűzte ki, valamint működési elvei között nagy hangsúlyt kap a szolidaritás és közösségi felelősségvállalás. Szociális vállalkozásnak minősíthető az a szervezet, amely a közösség vagy egy szociális ügy érdekében tevékenykedik, profitjának kilencven százalékát e célok megvalósítására fordítja és vállalja, hogy megszűnése esetén javait egy másik szociális vállalkozás számára ajánlja fel. Továbbá, azok a vállalkozások, amelyek hátrányos helyzetű csoportokból származó egyéneket alkalmaznak, számos kedvezményben és juttatásban részesülnek az állam részéről. A szociális vállalkozások termékeit szociális védjeggyel látják majd el.

(Olah Norbert)

John Pearce meghatározása szerint a szociális gazdaság szervezeteire jellemző, hogy, 1. társadalmi küldetése, funkciója van, azaz erőforrásokat biztosít a társadalomnak, 2. gazdálkodási tevékenységet végez, mely nem áshatja alá a társadalmi küldetést, 3. non-profit jellegű - azaz a gazdálkodás célja a közösségi haszon nem az egyéni profit, 4. hozzájárul a közösség és a későbbi generációk erőforrásainak fenntartásához, vagy megőrzéséhez, 5. átlátható és demokratikus működési rend szerint működik, 6. független a külső kontrolltól, az államtól és a piactól (Pearce, 2005 in Patyán, 2013).

A gyakorlatban azonban a szociális gazdaság térnyerését- működését alapvetően meghatározza a nemzetállam viszonya a szektorhoz (Patyán, 2013). Az EU és egyéb nemzetközi szerveztek (pl. ILO) hatására a szociális gazdaság létjogosultsága és fogalma nemzetközi szinten elismert, azonban a pontos körülhatárolt definíció hiánya miatt igencsak képlékeny. Az EU2020 stratégiai céljaival összhangban hazánk a NRP-ban a foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedését, a szegénységben élő népesség számának 450 000 fővel való csökkenését, a korai iskolaelhagyók (18-24 évesek között) arányának 10%-ra csökkenését, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának (a 30-34 éves korosztályban) 30,3 %-ra növekedését, a K+F arányának 1,8%-ra történő növekedését, a megújuló energiaforrások részarányának 14,6-ra történő növekedését, energiahatékonyság 10%-os növekedését., és az UHG gázok kibocsájtásának 10%- ra csökkenését tűzte ki célul.

(Dr. Huszti Éva)

A szociális vállalkozások nyilvántartására is kitér a 112/2018. számú törvény, ez a Negyedik részben (Az állami közigazgatás feladatai), § 27 alatt található.

A nyilvántartás nyilvános jelleggel bír, a szociális vállalkozásokra vonatkozó adatokat tartalmazza és a munkaügyi minisztérium vezeti.
A nyilvántartásba az alábbi adatokat kell felvenni:

a) az üzleti megnevezést, a munkavégzés/üzem helyét (amennyiben van ilyen), és
a székhelyét, amennyiben jogi személyről van szó,
keresztnév, vezetéknév, lakcím, születési dátum, személyi szám és a vállalkozás helye, amennyiben fizikai személyről – vállalkozóról van szó, aki egyen munkáltató is,
b) a szervezet nyilvántartási számát (IČO),

c)a vállalkozás vagy tevékenység megnevezését,

d) mérhető pozitív szociális hatást,
e) a haszon azon részét, melyet a regisztrált szociális vállalkozás kötelezően felhasznál arra, hogy pozitív szociális hatást érjen el (százalékban kifejezve),
f) a jogi formát,
g) a törvényes képviselő keresztnevét, vezetéknevét, lakhelyét, születésének dátumát és személyi számát. Fel kell tüntetni azt, hogy a törvényes képviselő milyen módon jár el a regisztrált szociális vállalkozás nevében, valamint tevékenységi jogkörének kezdő dátumát, és lejárta után a befejező dátumot.
h) a kedvezményezett célcsoportot.

(Fehér Krisztina)

A jelenlegi törvény értelmében Romániában szociális/társadalmi vállalkozások lehetnek:

Szociális szövetkezet, amely a 2005/1-es törvényben meghatározottak alapján működik
Tőke alapú szervezetek, amely egy 2006-ban meghozott sürgősségi rendelet szabályoz, 2006/99-es törvény
Alapítványok és egyesületek 2000/26-os törvény, módosulva 2005-ben
Szakszervezetek 1996/122-es törvény
önsegélyező szervezetek 2002/540-es törvény
Mezőgazdasági társulások, amelyek az 1991/36-os törvény alapján működhetnek
Jogi személyek egyesülete.

A Romániai Statisztikai Hivatal 2012-es adatai szerint Romániában 39.347 szociális gazdaságként bejegyzett szereplő volt, a szociális gazdaság szereplői közül legnagyobb arányban az alapítványok és egyesületek voltak, (33.670), szakszervezetek (2767), szövetkezetek (2228), valamint kereskedelmi társaságok (682). A szociális gazdaságban foglalkoztatottak, összesen 131.127 egyén a következő képpen oszlanak meg a szociális gazdaság különböző formáiban: számát tekintve legnagyobb mértékben az alapítványoknál, egyesületeknél dolgoznak, (76.902), szövetkezeteknél (31.428), 17.394 a kereskedelmi társaságoknál, valamint 5.403 személy a szakszervezetekben.

(Olah Norbert)

Mivel a helyi gazdaságfejlesztés nem választható szét a nemzeti gazdaságpolitikától, fontos volna, hogy a kormányzat ösztönözze a helyi kezdeményezéseket, ezek pedig hozzájáruljanak a nemzetgazdasági célkitűzésekhez (Juhász, 2013).

2015-ben a KSH adatai szerint 2138 szociális szövetkezet működött Magyarországon, az OPTEN adatai szerint a bejegyzett 3374 szociális szövetkezetből 2631 (78%) működik. A legutóbbi, 2017-es adatok szerint a 2631 szociális szövetkezetből mindössze 500 végzi tevékenységét önfenntartó módon. Ebből is látszik, hogy jellemző probléma az anyagi források hiánya, ebből adódóan a függő viszony. A szociális szövetkezetek megalapítása és megszűnése között jellemzően 3-5 év telik el, ami multifaktoriális okokra vezethető vissza. Egyrészről hiányzik a támogató jogi környezet (pl. a 2017-es szövetkezeti törvény módosítása következtében Németh és mts. felmérése alapján a szövetkezetek 62%-a megszűnik, vagy átalakul, ezáltal kb. 2000 ember veszítheti el a munkját), másrészről hiányzik a támogató környezet, pl. járulék és adókedvezmények, valamint a pályázatok többsége sincs megfelelő módon kiírva (Németh, 2017).

Németh László véleménye szerint (2017) amennyiben az állam, a többi európai országhoz hasonló, adó- és járulékkedvezményekben részesítené a szociális szövetkezeteket, akkor elérhető lenne, hogy háromszorosára növekedjék a szociális szövetkezetekben foglalkoztatottak száma megközelítve a 30.000 ember foglalkoztatását.

(Dr. Huszti Éva)

A 2018. május 1-jétől hatályos 112/2018. számú törvényt, mely a szociális gazdaságot szabályozza Szlovákiában, a szlovák parlament 2018. március 13-án harmadik olvasatban fogadta el a.

A képviselők közül 122-en voltak jelen, ebből 108-an éltek szavazati jogukkal. Igennel 83-an szavaztak, nemmel senki sem. 25-en tartózkodtak a szavazástól, 14-en nem szavaztak és 28-an hiányoztak. A pártok szerinti szavazás számadatai:

Smer-SD (a vezető kormánypárt): 49 tag igennel szavazott

SaS (Szabadság és Szolidaritás): 19 tag hiányzott

OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek): 15 tag igennel szavazott, 1 hiányzott

SNS (Szlovák Nemzeti Párt): 15 tag igennel szavazott

ĽS - Naše Slovensko (A mi Szlovákiánk Néppárt - a Kotleba-féle, jobboldali párt): 10 tag tartózkodott, 4 tag hiányzott

MOST – HÍD: 14 tag igennel szavazott

Sme Rodina (Család Vagyunk): 8 tag nem szavazott

A függetlenek közül hatan nem szavaztak, négyen hiányoztak és öten igennel szavaztak.

(Fehér Krisztina)

2018 őszén kezdődött el a szociális gazdaságként bejegyzett szervezetek, egyesületek, intézmények és az azokban foglalkoztatott személyek kutatása 3 országban párhuzamosan: Magyarországon, Szlovákiában és Romániában. A kutatás céljának tekintettük elsősorban tisztázni a szociális gazdaság fogalmát, az erre vonatkozó törvényes keret feltérképezését. Másodsorban célunk volt megkeresni azokat a különféle szereplőket, amelyek a törvényes keret és definíció alapján a szociális gazdaság aktív szereplői jelenleg Romániában. Végül összehasonlítjuk a magyarországi, szlovákiai valamint romániai szociális gazdaság szereplőt a kérdőíves kutatásból nyert adatok alapján, előre rögzített struktúra mentén. 2018 végén, és 2019 elején tereptanulmányra került sor Romániában. Az adatfelvétel során 7 megye 11 településéről összesen 102 számú kérdőívet töltöttünk ki. Ábránfalván (Kovászna) 4-et, Csíkbánfalván 3-at, Csíkszeredában 12-őt, Kolozsváron 21-et, Csernátonban 7-et, Nagykárolyban 10-et, Nagybányán 10-et, Nagyváradon 8-at, Okna sugatagon 7-et, Szatmárnémetiben 15-öt, Turcon 5-öt. A kérdőíves kutatásba került egyének a fenntartójuk szerint különböző intézményekben, szervezetekben dolgoznak. A vizsgált mintában a legnagyobb arányban a civil szervezeteknél foglalkoztatottak kerültek, (68%), akik alapítványoknál valamint egyesületeknél dolgoznak, illetve az egyházi fenntartású szervezeteknél a megkérdezettek 17%-a, az állam által fenntartott intézményekben, szövetkezetekben, nonprofit szervezetekben pedig 15%-a foglalkoztatott.

(Olah Norbert)

Szakirodalmi ajánló

Patyán, L. (2013) : Szociális munkások szerepe a szociális gazdaság szervezeteiben in Acta Medicinae et Sociologica - Vol 4., - Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

Juhász, G. (2013) : A szociális gazdaság szerepe és jelentősége a helyi társadalom és gazdaság fejlesztésében, illetve a térségi-területi felzárkózásban. In Szociális Szemle 2013/1-2.

Németh, L. (2017): Gyorsjelentés a szociális szövetkezetek számára előírt kötelező (önkormányzat, karitatív szervezet) tagfelvételének jelenlegi helyzetéről című SzOSzöv felmérés eredményeiről.

Fekete É.- Bereczk Á.- Kádárné H. Á.- Kiss J.-Péter Zs.-Siposné N. E.-Szegedi K.: „Alapkutatás a társadalmi vállalkozások működéséről.” Zárótanulmány az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából, a GINOP-5.1.2-15-2016-00001 „PiacTárs” kiemelt projekt keretében. Miskolc, 2017.

Csoba J.- Frey M.- G. Fekete É.- Lévai M.- Soltész A. (2007): Szociális Gazdaság Kézikönyv. Budapest, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány.

Futó P.,- Hanthy K., -Lányi P., -Mihály A.,- Soltész A.(2005) ;. A szociális gazdaság jelene és jövője Magyarországon : Kutatási zárótanulmány. http://docplayer.hu/270839-A-szocialis-gazdasag-jelene-es-jovoje-magyarorszagon.html

Német László előadása A szociális gazdaság és szociális szövetkezetek jellemzői és jó gyakorlatainak áttekintése címmel,- Csepreg, 2015. szeptember 8.

(Dr. Huszti Éva)

A szociális vállalkozások tanácsadói testületéről 1.:

Legkevesebb három taggal rendelkezik. A tagok kinevezésének vagy megválasztásának módját a szociális vállalkozás belső szabályzata tartalmazza, mely kimondja, hogy a tanácsadó testületet átlátható és igazságos módon kell létrehozni, és érintett személyeket is be kell vonni. A testület többségét a közvetlenül érintett személyek alkotják, és amennyiben:

- a regisztrált szociális vállalkozásnak rendelkezik alkalmazottakkal, akkor testületi tagnak kell lennie legalább az egyik alkalmazottnak,
- integrációs vállalatról van szó, akkor legalább egy hátrányos helyzetű vagy sérülékeny státusú személyt kell bevonni.

A tanácsadói testület részt vesz a regisztrált szociális vállalkozás működésében, a pozitív szociális hatás elérésében és ennek kiértékelésében. Ezt a következő formák által éri el: megbeszélés, a tájékozódáshoz való jog és ellenőrző tevékenység.

(Fehér Krisztina)

A kérdőív összesen 73 kérdést tartalmaz, amelyben a kérdések zöme zárt kérdés, de ahhoz, hogy a megkérdezettek munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeit megismerjük, nyitott kérdéseket is tettünk fel.

Hólabda módszert választottunk a szociális gazdaságban szereplők feltérképezéséhez, egy ismert szervezet vezetőjét kértük, ajánljon hozzájuk hasonló, más szervezetet, akikkel esetleg előzőleg már voltak közös programjaik, vagy ismerik egymást.

A megkérdezettek között felül reprezentált a nők aránya, 67%, míg a megkérdezettek 33 százaléka férfi. Az átlag életkor 38,9 év, a legfiatalabb 19, míg a legidősebb a megkérdezettek közül 72 éves. A családi állapotra vonatkozó adatok a következőképpen oszlanak meg: legmagasabb arányban a házasságban élők vannak, akik a megkérdezett populáció több, mint felét alkotják, 57%-ban, őket követik az egyedülállók 28%-kal, párkapcsolatban élők 4%, elváltak 6%, valamint özvegyek 4%-ban. Fontosnak tartottuk megnézni, hogy azok a személyek, akik szociális gazdaságban működő intézményeket választanak munkahelyül, azok milyen okból teszik ezt: véletlenül kerülnek ide, nincs más választásuk, vagy pedig elhivatottságból, mert tetszik nekik, és ebben szeretnének dolgozni. A megkérdezettek 72%-a azért választotta az adott intézményt munkahelyéül, mert megtetszett neki, és hallott előzőleg már az adott intézményben, egyesületnél, alapítványnál zajlott tevékenységekről, a társadalmi értékekről, amelyet képviselnek.

(Olah Norbert)

Kutatási probléma, felvetés

A szociális gazdaság (beleértve az egyesületeket, alapítványokat, szövetekzeteket, stb.), mint atipikus foglalkoztatásnak helyt adó lehetőség, egy új munkaerőpiaci struktúrában jelentheti egyrészt a munkáltatók versenyképességének megőrzését, másrészt a munkavállalók részére a szociális biztonságot nyújtó hagyományos munka helyett megoldási lehetőséget nyújthat.

Ahhoz, hogy a munkaerőpiacról kiszorult rétegeket illetve azokat, akik még be sem jutottak a munka világába, be és vissza lehessen integrálni a munka világába, olyan foglalkoztatási programokat kell számukra biztosítani, mely növeli munkavállalói potenciáljukat.

Pozitív diszkrimináció

Kutatói kérdések/ Hipotézisek

A szociális gazdaság kialakítására irányuló törvénykezés egyik fontos célja, hogy pozitívan diszkriminálja azokat, akik kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon.
A szociális gazdaság növeli a munkaerőpiaci esélyeit azoknak, aki egyrészt gazdasági helyzetükből fakadóan, másrészt egészségi állapotuk miatt kerülnek hátrányos helyzetbe.
A foglalkoztatás egyéni és társadalmi haszna.
A munkáltatóknak a harmadik gazdaságban milyen stratégiái vannak, hosszútávon gondolkodik, megtartva a munkaerőt, vagy célja a munkavállalók visszaintegrálása a nyílt munkerőiacra.
A gazdasági hatékonyság szempont-e vagy sem a szociális gazdaságban működő szervezeteknél.

(Dr. Huszti Éva)

A szociális vállalkozások tanácsadói testületéről 2.:

A regisztrált szociális vállalkozás főleg az alábbi területeket egyezteti a tanácsadói testülettel:

A vállalkozást érintő fejlesztési terveket és a fő célkitűzések elérésének mértékét,
A foglalkoztatottság állapotát, struktúráját és a feltételezhető fejlődési irányát, valamint a szükséges intézkedéseket, amennyiben maga a foglalkoztatottság veszélyeztetetté válna,
A szociálpolitika alapvető kérdéseit és a munkakörülmények javítására irányuló intézkedéseket,
Azokat a döntéseket, amelyek alapvető változásokat eredményezhetnek a munkaszervezést vagy a szerződéses feltételeket érintően,
A szociális vállalkozást érintő korlátozásokat vagy tevékenységségének (ill. egy részének) beszüntetését, egyesülést, beolvadást, felosztást vagy a szociális vállalkozás jogalanyiságának megváltozását,
A balesetmegelőzési és az egészségvédelmi intézkedéseket.

(Fehér Krisztina)

Annak érdekében, hogy választ kapjunk arra, hogy tulajdonképpen milyen napi feladatokat látnak el a megkérdezettek, arra kértük őket, sorolják fel azokat a tevékenységeket, amelyeket munkaidőben végeznek.

A következő tevékenységtípusokat különböztethetjük meg gyakorisági sorrendben:

Fizikai munka: takarítás, árupakolás, rakodás, árusítás, ételkészítés, felszolgálás, épület-karbantartás, zöldség termesztés, varrás, szabás.
Adminisztrációs tevékenységek: ügyintézés, beszerzés, iktatás, titkári feladatok, nyilvántartások
Gazdasági tevékenységek: elszámolások készítése, könyvelés, számvitel
Idősgondozás, ellátás, étkeztetés, konyhai feladatok,
Szociális tevékenységek: családlátogatás, prevenció, segítő beszélgetés, egyéni foglalkozás,
Pályázatírás, programszervezés
Vezetői feladatok ellátása: menedzselés, ellenőrzés, irányítás, feladatok leszervezése, más hasonló intézményekkel való kapcsolattartás.

(Olah Norbert)

Konceptualizálás

Mit értünk szociális gazdaság alatt – lásd Eu-s jelentések + minden ország hatályos törvényének vonatkozó részei

Hátrányos helyzetű: tartós munkanélküli vagy közfoglalkoztatott, 50+, roma lakosság, alacsony iskolai végzettség. Megváltozott munkaképességű – leszázalékolt (Románia, Szlovákia).

Ezt még pótolni kell minden országnál!

Megnézni, hogy van-e külön definiálva pl. a szoctörvényben és a foglalkoztatási törvényben nálunk

Munka oldaláról közelítjük, szociális helyzet felől indítunk Mo-on. Egészségügyi oldalról közelít Románia.

Retrospektív legyen, amennyire lehet (tekintsenek vissza kb.10 évre)

Esetleg később visszatérni rá

Kérdezzünk meg „minisztériumi” embert, szakpolitikust az általnos helyzetről és a törvénykezésről, jövőbeni tervek ezzel a szektorral?!

Operacionalizálás

Hogyan mérjük

-a szociális gazdaságban működő szervezetek hatékonyságát, erősségeit, gyengeségeit

-a szociális gazdaság hatását az ebben a szektorban dolgozók mindennapjaira

(Dr. Huszti Éva)

A szociális vállalkozás státusát többek közt az alábbi feltételek teljesítése mellett ismerik el 1.:

- tanácsadói testülettel vagy demokratikus vezetőséggel rendelkezik (a 112/2018. számú törvény értelmében)

- bejegyzési/alapítási okirata tartalmazza többek közt:

a szervezet fő céljait;
az általa kifejtett pozitív társadalmi hatás mérésének módját;
gazdasági tevékenységének tárgyát;
meghatározást, hogy az általa gyártott, beszállított, biztosított vagy terjesztett áru vagy szolgáltatás (illetve előállításuk vagy biztosításuk módja) milyen formában járul hozzá a pozitív társadalmi hatás eléréshez;

- székhelye Szlovákiában, vagy az Európai Unió egyéb tagállamában található (amely szerződéses partnere az Európai Gazdasági Térségnek), illetve a Svájci Államszövetség területén jegyezték be,

- hiteles és bizalmat ébresztő.

(Fehér Krisztina)

Szerettünk volna választ kapni arra, hogy a közeljövőben tervezik-e a megkérdezettek, hogy munkahelyet váltanak, és ha igen, milyen okokból tennének ezt. A válaszolók 84%-a nem tervezi, hogy munkahelyet vált a közeljövőben a következő indokok miatt: “szeretem, amit csinálok”, “elégedett vagyok”, “jól érzem itt magam, megbecsülik a munkám”, “a szakmámban dolgozhatok, ezt érzem feladatomnak”, “kellemes munka, amelyben örömet szerezhetek másoknak”. Azok, akik gondolkodnak azon, hogy más munkahelyet keressenek, azok anyagi okok miatt tennének, általában a jelenlegi jövedelmükkel elégedetlenek, nincsenek számukra fejlődési lehetőségek, vagy pedig szeretnének a szakmájukban dolgozni. Általában a fiatal munkavállalók tartoznak ebbe a kategóriába, akik még munkahelyük mellett tanulnak, nem tudatosan kerültek erre a helyre, hanem ez a lehetőség adódott, és mindez különbözik az elvárásaiktól, életcéljuktól.

Megkérdeztük a válaszadókat, hogy vannak-e kapcsolataik más, hasonló intézményekben dolgozókkal. Elmondható, hogy magas arányban, 85%-nak vannak kapcsolataik hasonló munkahelyen foglalkoztatott személyekkel.

(Olah Norbert)

Definiálni, hogy

-mitől működik jól egy szervezet (foglalkoztatottak száma, bevétel, fejlesztések, termelési mutatók, stb.) – erre kellene interjú kérdéseket szerkeszteni.

Pl. mióta működik? Milyen problémára reagált a létrehozása? Hány munkavállaló van jelenleg, mennyi volt korábban? milyen nehézségeik voltak kezdetben és most? Hogyan próbálták ezeket megoldani? Hogyan toboroznak munkavállalókat? Vannak-e pályakezdők, akik tudatosan választják a szociális gazdaságot? Milyen jellemzői vannak a „jó munkavállalónak”? Mi a szervezet stratégiája pl. a munkavállalókkal? Biztosítanak-e képzéseket a munkavállalók számára? Ezek milyen típusúak? Mi a célja – jobb munkaerő létrehozása saját válallkozása számára vagy visszaintegrálja a munkaerőpiacra. Ez egy vállalkozás vagy egy szolidáris alapon létrejött vállalkozás? Gondolt-e már arra, hogy mi lenne abban az esetben, ha nem kapnak támogatást egy bizonyos ideig? Van-e erre reális gazdasági stratégiája? Mit gondol, hogy a jelenlegi munkaerő állománnyal milyen célokat tud elérni, megvalósítani? Ha volt ilyen törekvése, siekrült-e elérnie? Ön szerint milyen társadalmi vagy gazdasági hasznot generál a szervezet? Mennyiben más ez (pl. a termékek), mint a gazdaság más hasonló profilú szervezete?

(Dr. Huszti Éva)

A szociális vállalkozás státusát többek közt az alábbi feltételek teljesítése mellett ismerik el 2.:

- kidolgozott munkatervvel és pénzügyi tervvel (a várható bevételeket és kiadásokat is beleértve) rendelkezik, amennyiben legfeljebb egy éve folytatja a szociális vállalkozási tevékenységet,

- erkölcsileg feddhetetlen; amennyiben jogi személyről van szó, a feddhetetlenség követelménye a törvényes képviselőre is kiterjed,

- amennyibe polgári társulásról van szó, tevékenysége során be kell tartania a szlovák Üzleti törvénykönyv § 221. 3. bekezdés, § 222, 223, 235, 244, 245, 252 és 253 sz. szabályozási rendeleteit,

- amennyiben alapítványról, nonprofit szervezetről vagy egyház által működtetett célintézményről van szó, tevékenysége során be kell tartania a szlovák Üzleti törvénykönyv § 67, 105, 106, 108-124 é 136 sz. szabályozási rendeleteit.

(Fehér Krisztina)

Saját munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeikre is kiváncsiak voltunk, nyitott kérdésre a következő csoportokba sorolhatjuk gyakoriság szerint a válaszokat:

Biztos hely, jó a közösség
Nyugodt hely, ahol foglalkoznak velem
Jó hely, csak alacsony a jövedelem
Érdekes, hasznos, változatos, sok dolgot tanultam itt
Szép, de nehéz, felelősséggel jár
Értékteremtő, amit itt csinálunk

Arra is rákérdeztünk, hogy mit gondol a családja, környezete az ő munkahelyéről. A következő válaszok fordultak elő leggyakrabban említési sorrendben:

Pozitív véleményük van, jó helynek tartják
Elismerik, örülnek, elégedettek
Értékes, szükséges, fontos
Hasznos helynek tartják, de kevés a jövedelem
Nem ismerik teljesen, nem tudják értékelni

A válaszadók legnagyobb arányban válaszolták azt, hogy a család valamint a számára fontos embereknek pozitív véleményük van az intézményről, ahol dolgoznak, jó helynek tartják, elismerik a segítői munka fontosságát, hasznosságát, támogatóan állnak a megkérdezettekhez, valószínűleg azokról a személyekről van szó, akik hivatásuknak érzik a segítői munkát, amihez a család támogatása nagyon fontos.

(Olah Norbert)

Definiálni továbbá, hogy

Honnan indultak? Honnan indultak az első évben? Milyen problémák merültek fel? Milyen jövőbeni tervei vannak? Hogy képzeli el a szervezetet 10 év múlva?

Milyen a társadalmi beágyazottsága a szervezetnek? Vannak-e nyitott rendezvényei? vannak-e partnere (külföldi, hazai)? Hogyan reklámozza magát/szervezetet? Mit és hogyan tájékozatat? Van-e kapcsolata a helyi döntéshozókkal? Helyi szervezetekkel? Van-e honlapjuk? Hogyan és hol jelenik meg?

Ön szerint mit gondol a környezete erről a szervezetről? A tevékenységéről, működéséről, társadalmi hasznáról? stb.

Önnek van-e kapcsolata más hasonló szervezettel? Ön hogy ítéli meg az ő tevékenységüket?

Szoktak-e egymástól jó gyakorlatokat átvenni? Jár-e képzésre, találkozókra? Figyeli-e a lehetőségeket? Szoktak-e pályázatokat írni? Tervezik-e EU-s vagy hazai források bevonását?

-milyen hozadékai lehetnek a munkavállalók számára (javuló életkörülmények, magasabb önértékelés, önbecsülés, önkéntes munka növekedése, közösségi cselekvésekbe való bekapcsolódás növekedése, stb.) – erre kellene kérdőív kérdéseket szerkeszteni

(Dr. Huszti Éva)

A szociális vállalkozás státusát többek közt az alábbi feltételek teljesítése mellett ismerik el 3.:

- nincs fizetési elmaradása, ami a törvényileg kötelező egészségbiztosítási járulékokat, a szociális biztosítást és az időskori nyugdíjellátási elvezetéseket illeti,

- nincs adóhátraléka Szlovákiában a területileg illetékes adóhivatal vagy vámhivatal nyilvántartása szerint,

- nem szegte meg az illegális foglalkoztatásra vonatkozó tilalmi rendeletet a regisztrációt megelőző három évben,

- tulajdona nincs csődeljárás alatt, a vállalkozás nincs újraszervezés és felszámolás alatt,

- nem vonták vissza törvényileg a regisztrált szociális vállalkozás jogcímét a kérvényezést megelőző három évben,

- a státus iránti kérelmét a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium részére írásban, a szükséges formanyomtatványokon és a kötelező mellékletekkel együtt nyújtotta be.

(Fehér Krisztina)

Választ szerettünk volna kapni arra, hogy az elmúlt 12 hónapban előfordult-e a válaszadókkal, hogy pénzhiány miatt nem tudták számláikat, kötelezettségeiket befizetni, különböző költségeiket rendezni.

A megkérdezettek válaszai alapján elmondható, hogy 81%-nál nem fordult elő az elmúlt egy évben, hogy valamilyen befizetési kötelezettséget nem tudott volna teljesíteni. Levonhatjuk azt a következtetést, mi szerint a vizsgálatban szereplő egyének prioritásnak tekintik az anyagi kötelezettségek teljesítését. Átlagosan csupán 2% esetében fordult elő egyszer, hogy nem tudta volna rendezni befizetéseit, és 1%-nál történt meg kétszer, hogy elmaradásai voltak anyagi kötelezettségeit illetően. Annál a néhány esetnél, akiknél egyszer vagy kétszer előfordult fizetési nehézség, a közös költségek, közüzemi díjak valamint valamilyen kölcsönnek a törlesztésénél történt. A következő kérdésre adott válasz is megerősíti azt a feltételezést, hogy a megkérdezettek tartózkodnak attól, hogy adósságot halmozzanak fel, 82%-nak semmilyen adóssága nincs jelenleg, 18%-nak van.

(Olah Norbert)

életminőség
korábban miből tartotta fenn magát/családját
hol és mit dolgozott
bevételei
kiadásai
mióta itt dolgozik mi változott ezekben
életminőség
korábban miből tartotta fenn magát/családját
hol és mit dolgozott
bevételei
kiadásai

mióta itt dolgozik mi változott ezekben

Kérdőív tervezett részei

kemény változók (nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely, családi állapot, szülők iskolai végzettsége, jövedelem – esetleg + kérdések az NYHP-ből)
életminőség korábban
életminőség most
mi változott, mióta dolgozik?
Miért dolgozik itt? Mi az oka annak, hogy itt dolgozik?
Nyitott kérdések a kérdőív végén
Ajánlaná-e, el tudja-e képzelni, hogy gyermeke ezen vagy hasonló munkahelyen dolgozzon a jövőben? Miért?
Ajánlaná-e másoknak ezt a munkahelyet? Miért?
Szeretne-e munkahelyet váltani? Miért?
Van-e kapcsolata másokkal, akik hasonló munkahelyen dolgoznak?
Ön mit gondol a saját munkahelyéről?
Ön szerint, mint gondol a környezete (családtagok, rokonok, szomszédok, barátok) az Ön munkájáról?

(Dr. Huszti Éva)

Dotazníky pre zamestnancov a zamestnávateľov sociálnej ekonomiky

Dotazník pre zamestnancov sociálnej ekonomiky, ktorý sa používal v r. 2019 počas prieskumu vykonaného v rámci projektu „Szociális gazdaság komplex esélyteremtő társadalmi felzárkóztatási modell kidolgozása és mintaprogram közös megvalósítása – Vypracovanie komplexného modelu pre inklúziu a na posilnenie rovnosti príležitostí a uskutočnenie príkladového programu v sociálnej ekonomike“, kód: EFOP-5.2.2-17-2017-00045 bol finalizovaný ku koncu roka 2018. Paralelne s ním dostal finálnu formu aj dotazník pre zamestnávateľov – tento dokument sa vzťahuje na majiteľov, konateľov firiem, ktorí pôsobia v oblasti sociálnej ekonomiky v rôznych formách. Originály týchto prieskumných prostriedkov boli zhotovené v maďarskom jazyku, čiže k tomu, aby sme ich mohli použiť na Slovensku, bolo potrebné preložiť ich do slovenského jazyka. Preklad otázok trval približne 3 týždne.

(Dr. Pongrácz Éva)

Kérdőív a szociális gazdaság munkáltatói és alkalmazottai részére

A szociális gazdaság alkalmazottai részére készült kérdőív, melyet 2019-ben használtak az EFOP-5.2.2-17-2017-00045 kóddal ellátott projekt keretein belül megvalósuló felmérés ideje alatt, a 2018-as év végén készült el. Megnevezése: „Szociális gazdaság komplex esélyteremtő társadalmi felzárkóztatási modell kidolgozása és mintaprogram közös megvalósítása – Vypracovanie komplexného modelu pre inklúziu a na posilnenie rovnosti príležitostí a uskutočnenie príkladového programu v sociálnej ekonomike“. Ezzel párhuzamosan a munkáltatók részére készített kérdőív is elnyerte végleges formáját. Ez a dokumentum a szociális gazdaságban különböző formában működő cégek tulajdonosaira, vezetőire vonatkozik. Ezen kutatási eszközök eredeti változatai magyar nyelven készültek, így ahhoz, hogy azok Szlovákiában felhasználhatók legyenek, le kellett fordítani őket szlovák nyelvre. A kérdőívek fordítása megközelítőleg 3 hetet vett igénybe.

(Fehér Krisztina)

A fogyasztói magatartás és az összpopuláció havi költségei fontos mutatói egy nemzeti gazdaságnak, és jól tükrözik, hogy az adott időszakban az illető ország gazdasági fejlettség szempontjából hova rangsorolható. A Romániai Nemzetközi Statisztikai Hivatal 2017-ben közzétett adatai szerint a háztartások havi összjövedelmüknek legnagyobb részét a fogyasztási kiadásokra költik, olyan élelmiszerek, javak megvásárlására, amelyek a háztartások tagjainak fogyasztási szükségleteit elégítik ki. 2016-ban az összjövedelem átlagosan 64%-át fogyasztási költségekre fordították a háztartások.

Ha megnézzük a romániai összpopulációt a 2001-2016-os évek közötti időszakban a fogyasztások tekintetében, akkor az élelmiszerre fordított költségek csökkentek, azonban nőttek a háztartások nem élelemre fordított költségei valamint a különböző szolgáltatásokra fordított költségek. Az iskolai végzettség tekintetében megfigyelhető, hogy a magasan képzettek költenek a legtöbbet a lakhatással kapcsolatos kiadásokra, az élelmiszerekre, és hírközlésre, legkevesebbet pedig az alkoholos italokra és dohányárura. Az alacsony végzettséggel rendelkező válaszolók költenek legtöbbet dohányárura, szeszesitalra, és legkevesebbet oktatásra, hírközlésre, lakhatással kapcsolatos kiadásokra, élelmiszerre.

(Olah Norbert)

RÖVID TÁJÉKOZTATÓ A KÉRDŐÍVEKHEZ

A “Szociális gazdasági komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása és mintaprogram közös megvalósítása” című pályázat keretében a FIATALOK KULTURÁLIS SZÖVETSÉGE IFJÚSÁGI EGYESÜLET célja, hogy megismerje a pályázatban közreműködő országok (Magyarország, Románia, Szlovákia) szociális gazdaságának működését és a gazdaság ezen részén tevékenykedő szervezetek és munkavállalók tapasztalatait.

A kérdőíves adatfelvétel során arra szeretnénk választ kapni, hogy milyen egyéni hozadékai vannak a szociális gazdaságnak, milyenek az itt dolgozó munkavállalók munka-és életkörülményei, milyen az egészségi állapotuk és mit gondolnak a munkájukról.

A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim. Az adatok elemzéséhez minden esetben kódszámmal látjuk el a kérdőíveket, arra nem kerülhet olyan adat, mely alapján beazonosítható a kitöltő személye.

A felmérésből származó adatokra alapozva a területet érintő fejlesztésekre vonatkozóan fogalmazzuk meg javaslatainkat.

(Dr. Huszti Éva)

Zapojenie odborníka do prieskumu

Do prieskumu sme zapojili odborníčku zo Slovenska, Ing. Évu Pongrácz, PhD., ktorá je zamestnaná na Ekonomickej univerzite v Bratislave. Je odbornou asistentkou na Národohospodárskej fakulte a je vedúcou Katedry sociálneho rozvoja a práce. Vyučuje predmety ako sociálne zabezpečenie, trh práce a politika zamestnanosti, sociálne podnikanie, simulátor pracovných pohovorov a vedie špeciálny seminár - systémy služieb zamestnanosti I. a II. Je aj gestorom nasledujúcich predmetov:

Špeciálny seminár - Systémy služieb zamestnanosti I. a II.
Simulátor pracovných pohovorov
Sociálna ekonomika/Sociálne podnikanie

Okrem toho má rozsiahlu odbornú publikačnú činnosť, ktorá je k nahliadnutiu na stránkach Ekonomickej univerzity a má vynikajúce kontakty so subjektmi sociálnej ekonomiky na Slovensku (napr. s kaviarnou Radnička, ktorá poskytuje pracovnú možnosť pre ľudí s mentálnym postihnutím).

(Dr. Pongrácz Éva)

Szakértő bevonása a felmérésbe

A kutatásba bekapcsolódott egy szlovákiai szakértő is Ing. Pográcz Éva PhD. személyében, aki a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen dolgozik. A Nemzetgazdasági Kar tanára és a Szociális Fejlődés és Munka Tanszék vezetője. Hatáskörébe a következő tantárgyak tartoznak: társadalombiztosítás, munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika, szociális vállalkozás, állásinterjú szimulátor. Ezen kívül egy speciális szemináriumnak, a foglalkoztatási szolgálatok rendszerének (I. és II.) is a vezetője. A személye által gesztorált tantárgyak a következők:

speciális szeminárium – foglalkoztatási szolgálatok rendszere I. és II.
állásinterjú-szimulátor
szociális gazdaság / szociális vállalkozás

Ezen felül gazdag szakmai publikációs tevékenységet folytat, mely megtekinthető a Közgazdaságtudományi Egyetem honlapján. Kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gazdaság szubjektumaival Szlovákiában (pld. a Radnička kávézóval, ahol az értelmi fogyatékkal élők számára biztosítanak munkalehetőséget).

(Fehér Krisztina)

A kérdőív utolsó részében arra kértük a megkérdezetteket, értékeljék egy 1-től 10-ig terjedő skálán mennyire elégedettek életük, életpályájuk eddigi alakulásával, életszínvonalával, az életükkel általában. A válaszadók életszínvonalával kapcsolatos elégedettségi átlaga 7,9, élete eddigi alakulásának elégedettségi átlaga 8, és mindennel összesen elégedettebbek, 8,2-es átlaggal. A nemek arányát figyelembe véve elmondható, hogy a nők kevéssel, de elégedettebbek, mint a férfiak az életük eddigi alakulásával, és mindennel egybe véve, az életszínvonalukkal pedig egyformán elégedettek (7,9).

A családi állapot tekintetében a legelégedettebbek életük eddigi alakulásával a párkapcsolatban élők, 9,3-as átlaggal, legkevésbé a házasságban élők elégedettek (7,8). Az életszínvonal elégedettségi átlag a a nőtlenek, hajadonok körében a legmagasabb, (8,5), és az elváltak körében a legalacsonyabb, (7,3). Iskolai végzettséget illetően megfigyelhetjük, hogy mind az életszínvonal, (8,3) mind az életük eddigi alakulásával (8,1) a legelégedettebbek a főiskolát végzettek valamint érettségi diplomával rendelkezők, legkevésbé pedig a szakiskolai képesítéssel rendelkezők. Szignifikáns különbség mutatható ki a különböző korcsoportok valamint az életszínvonallal való elégedettség tekintetében. A 19-34 év közöttiek elégedettségi mértéke (8,5), az 50-59 év közötti korosztály viszont jóval kevésbé elégedett.

(Olah Norbert)

A kutatás során alkalmazott módszerek I. A kérdőív

A kutatási terv során kialakított koncepció szerint kérdőíves adatfelvételt és félig strukturált interjúkat készítettünk két célcsoporttal: 1) kérdőív – szociális gazdaságban foglalkoztatott munkavállalók, 2) interjú – szociális gazdaságban működő szervezet vezetői, munkáltatók. Mindhárom országban legalább száz kérdőív és öt interjú készült. A kérdőíves adatfelvétel során használt kérdőív végleges verziója 37 kérdésben foglalkozott a kérdezettek munkahelyével kapcsolatos információkkal, 11 kérdésben a lakással, lakhatással kapcsolatos jellegzetességekkel, 12 kérdésben a jövedelmi helyzetükkel, 5 kérdés az egészségi állapotukkal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. A kérdőívet a kérdezett szocio-ökonómiai helyzetét feltáró kérdések zárták. A kérdőívek tartalmaztak zárt és nyitott kérdéseket. Ez utóbbiak néhány, a munkavégzéssel kapcsolatos vélekedésről az előzetes elvárások szerint többletinformációval szolgáltak. A kérdések standard kérdéssorokat is tartalmaztak, így összehasonlításra adnak lehetőséget bizonyos vonatkozásokban. Mindhárom országban ugyanaz a kérdőív lett lekérdezve. Az ilyen esetekben felmerülő nyelvi problémák itt nem álltak fenn, hiszen magyar anyanyelvű kollégák segítették a román illetve a szlovák nyelvre történő fordítást.

(Dr. Huszti Éva)

Zapojenie doktoranda do prieskumu

Ing. Éva Pongrácz, PhD. do prieskumu zapojila aj absolventku Ekonomickej univerzity v Bratislave, Ing. Miriamu Trebichalskú, ktorá získala titul Ing. v roku 2018 za svoju diplomovú prácu s názvom „Socio-ekonomické aspekty pracovnej mobility v prihraničnej oblasti Slovenská republika – Poľská republika – Česká republika“. Od 2018 nastúpila na doktorandské štúdium na Ekonomickej univerzite v Bratislave pod vedením Ing. Évy Pongrácz, PhD. Je spoluautorkou odborných článkov, ktoré boli publikované v slovenských a českých vedecko-odborných médiách.

Ing. Éva Pongrácz, PhD. a Ing. Trebichalská sa dôkladne oboznámili so zámerom obidvoch dotazníkov – s ich štruktúrou, oblasťami otázok a možnými odpoveďami na ne. Nejasnosti si prekonzultovali so zapojenou docentkou z Maďarska, Dr. Évou Huszti z Debreceni Egyetem (Univerzita v Debrecíne), Fakulta zdravotníctva, Katedra gerontológie.

(Dr. Pongrácz Éva)

Doktorandusz bevonása a felmérésbe

Ing. Pográcz Éva, PhD. által a felmérésbe bekapcsolódott Ing. Trebichalská Miriama is, aki a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, és 2018-ban szerezte meg mérnöki titulusát „A foglalkoztatási mobilitás társadalmi és gazdasági aspektusai Szlovákia – Lengyelország – Csehország határ menti régióiban“ című diplomamunkájának köszönhetően. 2018 óta doktori képzésben vesz részt a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen Ing. Pográcz Éva PhD. vezetése alatt. Több olyan szakmai cikk társszerzője, amely a szlovák és a cseh szaktudományi médiában jelent meg.

Ing. Pongrácz Éva, PhD. és Ing. Trebichalská alaposan megismerkedett mindkét kérdőív felépítésével – azok struktúrájával, a kérdéskörökkel és a hozzájuk tartozó lehetséges válaszokkal egyaránt. Kérdéses esetekben Dr. Huszti Évával, a Debreceni Egyetem (Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tanszék) docensével konzultáltak.

(Fehér Krisztina)

A munkahely megválasztásánál elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek tudatosan választották munkahelyüket, elhivatásuknak érzik, amit csinálnak, értéknek tekintik a különböző hátrányos helyzetben lévők támogatását, segítését, gyakran megjelenik a válaszokban a segítői munka fontossága. A jó munkaközösség, megértő vezetés, kellemes munkakörülmények, kedves kollégák jellemzik a szociális gazdaságban található munkahelyek többségét. Azonban a „lelki megterhelés” valamint a jövedelemmel való elégedetlenség számos esetben fellelhető. Nagy részének a jövedelme alacsonyabb a romániai foglalkoztatottak átlag jövedelménél, ennél fogva gyakori az elégedetlenség a keresettel. Legnagyobb mértékű pozitív változás a megkérdezettek életében az anyagi helyzet valamint az önértékelés javulása volt, ha ezeket a változókat megvizsgáljuk az iskolázottság tekintetében, elmondhatjuk, hogy az alacsonyan iskolázottak körében ment végbe a legnagyobb változás az anyagi helyzetet illetően.

(Olah Norbert)

A kutatás során alkalmazott módszerek II. Az interjú

A téma kutatása kapcsán fontosnak láttuk, hogy adatokat, információkat gyűjtsünk a munkavállalók mellett a szociális gazdaságban működő szervezetekről is, így a szektor jelentős foglalkoztatóival, munkaadóival készítettünk félig strukturált interjúkat. Az interjúkban azokra a kérdéskörökre fókuszáltunk, melyeket a kutatási terv kialakítása során definiáltunk és fontosnak láttunk feltárni. Mivel arra nem törekedhettünk, hogy minden, a területen működő szervezettel, intézménnyel felvegyük a kapcsolatot, elsősorban is olyan szervezeteket kerestünk, amelyek egymástól valamilyen szempontból különböznek, más-más típust, területet képviselnek. Az interjú kérdéssora kilenc kérdésblokkban vizsgálta a következő témákat: 1) a szervezet létrejötte, kialakulása, kezdeti nehézségek, megoldások 2) munkavállalók toborzása, rekrutáció 3) a szervezet profilja, munkaerőállomány-célok összhangja 4) a szervezet gazdasági, társadalmi haszna 5) jövőbeni tervek 6) társadalmi beágyazódottság, nyilvánosság 7) marketing tevékenység 8) kapcsolatok más szervezetekkel 9) képzések, pályázatok.

(Dr. Huszti Éva)

Štruktúra dotazníka pre zamestnancov

V rámci projektu bola naplánovaná aktivita, ktorá prostredníctvom dotazníka pre zamestnancov sociálnej ekonomiky mala preskúmať momentálnu situáciu tých ľudí, ktorí svoje živobytie zabezpečujú formou príjmu pochádzajúceho za vykonanú prácu v sociálnom podniku. Tento formulár obsahuje 71 otázok, ktoré monitorujú rôzne oblasti zapojeného respondenta. 37 otázok sa vzťahuje na pracovné podmienky (koľko hodín pracuje týždenne, aká je forma jeho zamestnania, aké úlohy plní apod.), 11 otázok sa týka bývania (rozloha bytu/domu, stupeň komfortnosti apod.), 6 otázok je zameraných na oblasť príjmov (výška čistého príjmu, možné dlhy alebo úspory apod.). 5 otázok sa zaoberá zdravotným stavom respondenta (celkový zdravotný stav, resp. výskyt dlhodobej nemoci apod.) a zvyšných 6 otázok poskytuje biografické údaje (pohlavie, rodinný stav, školské vzdelanie apod.).

(Dr. Pongrácz Éva)

A munkavállalók részére készült kérdőívek szerkezete

A projekt egyik hangsúlyos eleme volt az a kutatási aktivitás, amelyhez a szociális gazdaság munkavállalói részére készített kérdőív használata kapcsolódott. A kutatási segédeszköz által azoknak a munkavállalóknak a helyzetét vizsgálták, akik megélhetési forrását a szociális gazdaság által kínált munkalehetőség és bevételi forrás biztosítja. Ez a dokumentum 71 kérdést tartalmaz, ezek többféle olyan részterületet monitoroznak, amelyek a válaszadók munkájával/megélhetésével kapcsolatosak. 37 kérdés vonatkozik a munkakörülményekre (hány órát dolgozik hetente, milyen foglalkoztatási formában alkalmazzák, milyen feladatokat lát el stb.), 11 kérdés foglalkozik a lakáshelyzettel (a lakás/ház területe, komfortossági szint stb.), 6 kérdés a bevételre összpontosít (a nettó jövedelem, az esetleges tartozások vagy megtakarítások stb.). 5 kérdés a válaszadó egészségi állapotát méri fel (a teljes egészségi állapot, ill. a hosszan tartó betegség előfordulása stb.), a fennmaradó 6 kérdés pedig biográfiai adatokra fókuszál (nem, családi állapot, iskolai végzettség stb.).

(Fehér Krisztina)

A kutatás második részében szociális gazdaságként bejegyzett szervezetek, egyesületek vezetőit kerestünk meg, és interjúkat készítettünk a vezetőkkel vagy a vezetők által kijelölt személyekkel annak érdekében, hogy tágabb képet kapjunk a szociális gazdaságot működtető, fenntartó belső mechanizmusairól. A szervezetek kiválasztásánál nem volt cél megtalálni a legjobban, legnagyobb társadalmi hatékonysággal működő szervezeteket, csupán ízelítőt adni a szociális gazdaság sokrétűségéről, gyakorlati valóságáról. Az első egyesület célja az állami gondozásból kikerült, hátrányos helyzetben lévő fiataloknak munkahelyet, lakhatást, szakképesítési lehetőséget teremteni. Létrehoztak a városban több helyen használt áruk boltját, ahol külföldi szervezetektől kapott adományokat árulnak: használt ruhákat, bútorokat, bicikliket, konyhai eszközöket, stb. Az árut naponta szortírozzák, pakolják, töltik fel a különböző üzletekben, amelyeket a fiatalok végeznek. Azoknak a fiataloknak, akik az egyesülethez kerülnek, szakképesítés nélkül is ellátható feladatokat kell teljesíteniük, pl: árupakolás, raktározás, bútorpakolás, eladói feladatok, beárazás, ételkészítés, konyhán való segédkezés. Emellett gondosan ügyelnek a mentálhigiéniára is, hetente csoportos vagy egyéni pszichológiai tanácsadáson, szakemberek által tartott programokon kell részt venniük.

Az egyesület társadalmi hasznosságát leginkább azok a fiatalok élvezik, akik rajta keresztül bekerültek a munkaerőpiacra, megfelelő lakhatási lehetőségekhez jutottak, és ahol figyelnek a testi, lelki fejlődésükre is. Legfontosabb célkitűzéseik közé sorolhatjuk a fiatalok megmaradását a munkaerőpiacon, valamint magának az egyesületnek a fennmaradását. Ha valamilyen okból megszűnnének a támogatásaik, rövid ideig lenne képes fennmaradni.

(Olah Norbert)

A kutatási minta kialakítása I.– Magyarország

A témában végzett, hasonló jellegű kutatások tapasztalatai azt mutatták, hogy nagyon nehéz kérdőíves adatfelvételt bonyolítani a szektorban. Legtöbbször online kérdőívet alkalmaznak, esetleg postai úton eljuttatott kérdőívekkel igyekeznek adatokat gyűjteni nagyobb, akár országos kutatást is bonyolító cégek, szervezetek. A válaszadási arány azonban nagyon csekély, melynek oka lehet egyrészt az érdektelenség, másrészt az is, hogy a nyilvántartásokban szereplő szervezetek a valóságban nem működnek. A kutatás előkészítése során ezek miatt úgy döntöttünk, hogy a magyarországi kutatás lebonyolításába szociális munkás szakos hallgatókat vontunk be kérdezőbiztosként. Miven nem állt rendelkezésre komplett lista az adatfelvétel idején működő szervezetekről és nem állt módunkban sem teljeskörű, sem reprezentatív mintát előállítani, így a kérdezőbiztosok által elért szervezeteknél dolgozók kerültek a kérdőíves adatfelvétel során lekérdezésre.

(Dr. Huszti Éva)

Štruktúra dotazníka pre zamestnávateľov

Druhý dotazník monitoruje súčasnú situáciu zo strany zamestnávateľov. Obsahuje komplexnú sústavu otázok, prostredníctvom ktorých je možné vykresliť podrobnú situáciu tých, ktorí sa do sociálnej ekonomiky zapájajú zo strany poskytovateľov pracovných miest a možností. Dotazník má 9 hlavných blokov, ktoré sa tematicky zameriavajú jednak na objektívne fakty, ale aj na subjektívnejšie oblasti. Monitoring sa začína faktografiou – počet zamestnancov, dátum založenia, pohlavie, vek, vzdelania majiteľa/konateľa. Následne sa prechádza na rôzne aspekty – stratégia pri výbere zamestnancov, definícia cieľov a plánov do budúcnosti apod.). Na rozdiel od dotazníka pre zamestnancov, v tomto dokumente sme neposkytovali možnosť výberu odpovedí – bola to skôr pomôcka k riadenému interview.

(Dr. Pongrácz Éva)

A munkáltatók részére készült kérdőívek szerkezete

A másik kérdőív a munkáltatók jelenlegi helyzetét méri fel. Komplex kérdésrendszert tartalmaz, mely segítségével részletes képet kapunk mindazokról, akik a szociális gazdaságban mint munkahelyteremtők vesznek részt. A kérdőívnek 9 fő témaköre van, melyek tematikusan úgy az objektív tényekre, mint a szubjektívebb területekre is irányulnak. A monitoring tényközlő tájékoztatással kezdődik – az alkalmazottak száma, a megalakulás időpontja, a tulajdonos/ügyvezető neme, életkora stb. Ezt követik a különböző aspektusok – az alkalmazottak kiválasztásának stratégiája, a jövőbeli tervek és célok meghatározása stb. Ellentétben a munkavállalók részére készült kérdőívvel, ebben a dokumentumban nem volt mód a válaszlehetőségekre – ebben az esetben az űrlap inkább az irányított interjú kutatási segédeszközeként működött.

(Fehér Krisztina)

A második egyesület a rendszerváltást követően jött létre 1991 nyarán Romániában, amely szociális és karitatív célú tevékenységeket végzett kezdetekkor. Az évek során az ország több nagyvárosában is létrehoztak kisebb, hasonló célú szervezetet, majd folyamatosan bővült, mára Románia legnagyobb segélyszervezete lett. Jogi formáját tekintve egyesületként van bejegyezve, mely nagymértékben egyházi, hazai és külföldi (főleg Németország, Ausztria) támogatással működik.

Céljának tekinti a szükséget szenvedők valamint veszélyeztetett csoportokban lévők életminőségének javítását, képességeik fejlesztése által, fogyatékkal élők képességeinek fejlesztése, hogy önálló életet élhessenek, betegek, gondozásra szoruló idősek otthoni ellátása.

A megkeresett egyesület Székelyföldön működik, jelenleg 48 alkalmazottja van, melyeknek feladatköre a külföldről érkező támogatásnak, amely használt javakat jelent, szétválogatása, és elszállítása az ország különböző részeibe, ahol használt kereskedésekben árusítják. Az ebből befolyt összeget a központi egyesületbe küldik, amelyből támogatják a különböző szociális projekteket, romák felzárkóztatására irányuló projekteket, idősgondozó otthonok fenntartását.

(Olah Norbert)

A kutatási minta kialakítása II.– Magyarország

A kérdezőbiztosok első feladata az volt, hogy gyűjtsék össze azokat a szervezetek, akiket személyes kapcsolataik révén, elsősorban lakóhelyükhöz, vagy ahhoz közel el tudnak érni. Mivel a kérdezőbiztosok több településről érkeztek, így el tudtuk azt érni, hogy viszonylag sok települést, és ami még fontosabb, többféle településtípuson működő szervezetet tudtunk elérni. A kérdezőbiztosok négy megyében és egy budapesti kerületben vették fel a kapcsolatot a szervezetekkel. Így az adatfelvétel során az észak-alföldi, észak-magyarországi és a dél-alföldi régiókban értünk el olyan munkavállalókat, akik válaszoltak a kérdőív kérdéseire. Az elért szervezetek száma 36 a települések száma pedig húsz. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből hét településről kerültek be a mintába szervezetek, Hajdú-Bihar megyéből négy, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből négy, Békés megyéből kettő, illetve Budapest VIII. kerületéből került be szervezet.

(Dr. Huszti Éva)

Veľkost cieľovej skupiny a ďalšie údaje

Podľa indikátorov projektu prieskum sa mal realizovať v skupine dotknutých osôb s nasledujúcou veľkosťou: 100 respondentov pre dotazník pre zamestnancov a 5 respondentov z okruhu majiteľov/konateľov firmy.

Ing. Éva Pongrácz, PhD. a Ing. Miriama Trebichalská si k dosiahnutiu týchto cieľov určili stratégiu podľa inštruktáže žiadateľa projektu. Stanovili si časový harmonogram a spôsoby, prostredníctvom ktorých postupne získali žiadané údaje. Do práce zapojili študentov denného štúdia (v počte 8 osôb), ktorí mali za úlohu vyhľadať vhodné osoby na zber údajov zo strany zamestnancov (každý študent dostal 10 dotazníkov). Táto fáza sa začala vo februári 2019 a trvala do prvej polovice apríla 2019. Ďalšie dotazníky pre respondentov sa po telefonickom dohovore (so zamestnávateľmi) zasielali poštou, a vyplnené hárky sa postupne vracali tiež poštou. Za ich včasné vrátenie a sledovanie potrebného počtu bola zodpovedná Ing. Éva Pongrácz, PhD. a Ing. Miriama Trebichalská.

(Dr. Pongrácz Éva)

A célcsoport nagysága és egyéb adatok

A projekt mutatói szerint a felmérést következő nagyságú csoportokban kellett elvégezni: 100 válaszadó az alkalmazottak köréből, 5 válaszadó pedig a cégek tulajdonosai/ügyvezetői köréből. E célok elérése érdekében Ing. Pográcz Éva, PhD. és Ing. Miriama Trebichalská a stratégiát a projekt kérvényezője által megadott utasítások alapján alakította ki. Meghatározták az ütemtervet és a módszereket, melyek segítségével fokozatosan megszerezték a kívánt adatokat. Munkájukba azokat a diákokat is bevonták, akik tanulmányaikat nappali tagozaton folytatják (8 fő). Az ő feladatuk volt, hogy megfelelő személyeket találjanak az adatszerzéshez az alkalmazottak köréből (minden diák 10 kérdőívet kapott). Ez a szakasz 2019 februárjában kezdődött és 2019. április első feléig tartott. A további kérdőíveket a megkérdezettek postai úton kapták kézhez a munkáltatókkal történő telefonos megbeszélés alapján. A kitöltött kérdőívek fokozatosan érkeztek vissza, szintén postai úton. Az időben és szükséges számban beérkező kérdőívekért Ing. Pográcz Éva, PhD. és Ing. Miriama Trebichalská feleltek.

(Fehér Krisztina)

A harmadik, amelyet megkerestünk, Románia egyik megyeszékhelyében jött létre Csillag egyesület néven, amely 2014-ben alakult. Az előtt a tevékenységeiket, mint önkéntesek végezték a jelenlegi vezetők, egy francia alapítvány keretein belül, ami már 1998 óta működik Franciaországban. Gyakorlatilag már 1998-ban elkezdődött egy szociális tevékenység, csak akkor még kezdetleges keretek között. Az egyesület egy komoly helyi problémára reagálva jött létre, ugyanis legfőbb céljának tekinti az állami gondozásból kikerült hajléktalan fiataloknak a munkaerőpiacra való bejutáshoz szükséges tudás biztosítását képzéseken keresztül. Két ágazata van a tevékenységeinek: egyrészt szociális szolgáltatásokat biztosít a halmozottan hátrányos helyzetben lévő, főleg roma családoknak, fiataloknak, nappali foglalkoztató központot hoztak létre, annak érdekében, hogy a fiatalok, gyerekek megfelelő körülmények között tanulhassanak. Másrészt szociális gazdasági tevékenységeik vannak, zöldségtermesztéssel foglalkoznak, biogazdálkodással, amely foglalkozás terápia gyakorlatilag, amely során nem csupán szakképzett mezőgazdászok lesznek a résztvevők, hanem leginkább ezáltal a munka világába vezetik őket, megtanulják, hogy pontos időre kell érkezni, vannak feladatok, kötelezettségek, amiket el kell végezni.

(Olah Norbert)

A kutatási minta kialakítása III. – Magyarország - interjúk

Az interjúalanyok kiválasztása is elsősorban személyes ismeretség alapján történt. Az interjúkészítésre olyan szakembereket kértünk fel, akik maguk is a szociális szférában tevékenykednek, van rálátásuk a szektor működésére, így értő hallgatói illetve készítői az interjúknak. Elmondható, hogy az így elért szervezetek nem a legjobban működő szervezetek, nem is a legkülönlegesebbek, nem is a legrosszabbak, mivel a kiválasztás szempontja alapvetően nem ez volt. Az interjúk során megismert szervezeteken keresztül azt akartuk inkább megmutatni, hogy milyen sokszínű a szociális gazdaság szektora Magyarországon. Öt szervezet vezetőjével sikerült félig strukturált interjút készíteni, melyek egyenként körülbelül két-két és fél órásak voltak. Az interjúk rögzítése az interjúalanyok beleegyezése szerint diktafonra került.

(Dr. Huszti Éva)

Priebeh spracovanie získaných informácií

Spracovanie údajov do formátu Excel, podľa vopred určeného kódovacieho manuálu trvalo cca. 3-4 týždne. Do tohto obdobia sa ráta samotné zadávanie získaných dát z dotazníkov do tabuľky, a keďže sa jedná o projekt s maďarským pracovným jazykom, fáza spracovania sa predĺžila o preklad, ktorý bol potrebný k tomu, aby sa informácie dali porovnať s údajmi získanými v Maďarsku a Rumunsku. Zakódované a anonymné informácie sa zaslali žiadateľovi projektu za účelom spracovania prostredníctvom softvéru SPSS.

Rozhovory, ktoré sa zameriavali na majiteľov/konateľov firiem, realizovala Ing. Éva Pongrácz, PhD. a Ing. Miriama Trebichalská spoločne. Monitoring sa uskutočnil v rôznych regiónoch Slovenska (Zvolen, Žilina, Bratislava, Rožňava), čiže podáva rozmanitý obraz o tom, aká je situácia podnikateľských subjektov v oblasti sociálnej ekonomiky na území Slovenskej republiky.

(Dr. Pongrácz Éva)

A beszolgáltatott információk feldolgozása

Az adatok Excelben történő feldolgozása egy előre meghatározott kódolási kézikönyv alapján mintegy 3-4 hetet vett igénybe. Ez alatt az idő alatt a beszolgáltatott adatok kérdőívből táblázatba történő rögzítése folyt. Mivel a kérdőív magyar munkanyelvű, a feldolgozási szakaszt ismét meghosszabbította a fordítás folyamata, melyre szükség volt ahhoz, hogy az információk összehasonlíthatók legyenek a Magyarországon és Romániában beszolgáltatott adatokkal. A kódolt és anonim információkat a projekt kérvényezője felé továbbította a szlovákiai csapat, majd az SPSS szoftver segítségével megtörtént a feldolgozásuk.

A cégek tulajdonosaival/ügyvezetőivel készített interjúkat Ing. Pográcz Éva, PhD. és Ing. Miriama Trebichalská együtt bonyolították le. A monitoring Szlovákia különböző régióiban készült (Zólyom, Zsolna, Pozsony, Rozsnyó), így változatos képet nyújt arról, milyen helyzetben vannak a szociális gazdaság területén működő vállalakozások Szlovákiában.

(Fehér Krisztina)

A negyedik egyesület jelenleg talán az ország legnagyobb szociális gazdaságban működő szervezete, amely 1995-ben jött létre, melynek fő tevékenységi területei a különböző szociális szolgáltatások, amelyeknek kedvezményezettjei a veszélyeztetett csoportok tagjai. Víziójának tekinti a szociális gazdasági tevékenységek körének bővítését, olyan életképes szociális szolgáltatások létrehozását, amelyek megóvnának a veszélyeztetett csoportok tagjait a teljes társadalmi kirekesztéstől.

Hosszú távú gazdasági célú programok szervezését tekinti céljának, amelyek rávezetik a célcsoport tagjait, hogy függetlenné váljanak a szociális rendszertől. Létrejött 3 társadalmi vállalkozás, amelyekben alapértéknek tekintik a szolidaritást, esélyegyenlőséget, valamint a marginalizált csoportok és egyének fejlesztését, képzését. Ezen vállalkozások által megtermelt hasznot kizárólag a szociális programok megvalósítására és az egyesület fenntartására fordítják.

(Olah Norbert)

Kérdezőbiztosok felkészítése

A kutatások lebonyolítása során fontos szem előtt tartani a kutatási etikát: hogyan kérdezhetünk, mit kérdezhetünk, hogyan jelenjünk meg az adatfelvétel lebonyolításán, stb. Ezek miatt felkészítést szerveztünk a kutatásban résztvevő kérdezőbiztosok részére. A kérdőíves adatfelvételen végül csak azok vehettek részt, akik jelen voltak a felkészítésen. Ezen az alkalmon került sor a kérdezőbiztosi megbízólevél, a kitöltendő kérdőívek és a kísérőlevelek átadására-átvételére is. A felkészítés során pontosan átbeszéltük, hogy ki hol és hány kérdőívet fog elkészíteni. Rögzítésre került, hogy amennyiben lehetséges, a kérdezők törekedjenek arra, hogy a megkérdezés során férfiakat és nőket is vonjanak be a kutatásba. Megbeszéltük az adatfelvétel időszakát is, illetve azt, hogy a kitöltött kérdőíveket mikorra és hová kell leadni.

(Dr. Huszti Éva)

Zapojenie študentov NHF EU v Bratislave do dotazníkového prieskumu

Ekonomická univerzita v Bratislave zabezpečuje výučbu v 19 študijných programoch na 1. stupni štúdia (bakalárske), v 30 študijných programoch na 2. stupni štúdia (inžinierske), v 1 študijnom programe na 2. stupni štúdia (magisterské) a v 16 študijných programoch na 3. stupni štúdia (doktorandské štúdium). Všetky študijné programy sú akreditované a študenti majú možnosť študovať vybrané študijné programy v anglickom, nemeckom a francúzskom jazyku.

Na Národohospodárskej fakulte majú možnosť na prvom stupni štúdia študovať v nasledovných bakalárskych študijných programoch: financie, bankovníctvo a investovanie (FBI), národné hospodárstvo (NH), ľudské zdroje a sociálny manažment (ĽZSM), poisťovníctvo (POI), verejná správa a regionálny rozvoj (VSRR), ekonomická teória a ekonomická žurnalistika (ETŽ) a ekonómia a právo (EaP).

(Dr. Pongrácz Éva)

A Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetgazdasági Karán tanuló hallgatóik bevonása a felmérésbe

A Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem alapképzése jelenleg 19 oktatási programot kínál, míg a mesterképzés 30 (mérnöki) oktatási programot biztosít. A magiszteri mesterképzést jelen pillanatban egy oktatási programon belül kínálja, míg a harmadik szintű doktori képzésre 16 oktatási program keretein belül van lehetőség.

Minden tanulmányi program akkreditált, és a hallgatóknak lehetőségük van a választott tanulmányi programokat angol, német és francia nyelven folytatni. A Nemzetgazdasági Karon alapképzésre (első ciklus) a következő tanulmányi programokon van lehetőségük: pénzügy, bankügyletek és befektetések (FBI), nemzetgazdaság (NH), emberi erőforrás és szociális menedzsment (ĽZSM), biztosítás (POI), közigazgatás és regionális fejlesztés (VSRR), gazdasági elmélet és gazdasági újságírás (ETŽ), közgazdaságtan és jog (EaP).

(Fehér Krisztina)

Az ötödik, a Segítő kezek, egy székelyföldi kisvárosban 2016-ban létrejött egyesület, amelyet egy helyi egyházi közösség hozta létre helyi problémára reagálva. Elsődleges céljának tekinti a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását, képzési lehetőségek biztosítását. Megalakult egy délutáni iskola a romatelepen, ahol az iskolai program után várták a kisdiákokat, és az oktatókkal közösen elkészítették a házi feladatokat, megtanulták a másnapi leckét. Kezdetben 3 alkalmazottja volt, maguk az oktatók, mára kiterjedt a tevékenységi köre, és 13 személyt foglalkoztat. Használtruha kereskedés bevételéből tartják fent a délutáni iskolát. Egy kávézót is létrehoztak a fiatal tanulóknak, hogy olyan helyet biztosítsanak nekik, ahol jól érezhetik magukat, amely keresztény értékeken alapszik (pl: nem árulnak benne alkoholt). A szervezet stratégiája az új munkavállalókkal kapcsolatban egyszerű, nem a szakképzettségre figyelnek, hanem az emberségre. Elvárások a foglalkoztatottakkal szemben: lojalitás, jó kommunikációs készség, szociális érzékenység, képzéseket biztosítanak nekik, ahol mélyebben elsajátíthatják szaktudásukat. Az egyesület folyamatosan informálódik új pályázati lehetőségekről, leginkább a hazai, megyei tanácsnál kisebb támogatásokra pályáznak.

(Olah Norbert)

Instruktorok felkészítése, interjúk előkészítése

A kérdezőbiztosok munkáját, a kész kérdőívek átvételét instruktorok segítették, akik excel táblázatban rögzítették a visszaérkező és rendben kitöltött kérdőíveket. Az instruktorok munkája arra is kiterjedt, hogy lehetőség szerint ellenőrizzék, hogy a kérdőívek lekérdezése valóban megtörtént. Fontos volt ellenőrizni, hogy a kitöltött kérdőívek megfelelnek-e az elvárásoknak, így az instruktorok megnézték, hogy a válaszadó minden esetben legalább 18. életévét betöltött személy legyen és a munkahelye valamilyen, a szociális gazdasághoz sorolható szervezet, intézmény legyen.

Az interjúkat készítő szakemberekkel is szerveztünk megbeszélést, ahol többek között a kérdezésetikai szabályokat és határidőket egyeztettük. A megbeszélésen áttekintettük az előkészített interjúkérdéseket és megbeszéltük, hogy milyen célja van a kutatásnak, milyen irányba kell tudni irányítani a szakmai beszélgetést.

(Dr. Huszti Éva)

Vyučované predmety na študijnom programe Ľudské zdroje a sociálny manažment

Študenti počas štúdia získavajú teoretické i praktické spôsobilosti z národohospodárskych náuk. V rámci povinných a voliteľných predmetov zameraných na problematiku ekonómie, hospodárskej politiky, rozvoja ľudských zdrojov, trhu práce a politiky zamestnanosti, sociálneho zabezpečenia ale i financií, poisťovníctva, daňovníctva s dôrazom na získanie potrebných vedomostí, zručností a postojov pre prácu v rôznych sociálnych organizáciách a inštitúciách. Študenti majú možnosť absolvovať vybrané predmety i v cudzích jazykoch, čím si posilňujú svoje odborné schopnosti pre prácu v medzinárodných organizáciách. Nadobudnú vedomosti z aplikovanej sociálnej politiky, ale i skúsenosti s vypracovaním konkrétneho sociálneho projektu, aplikovateľného v praxi. Dokážu uplatňovať nové metódy práce s ľuďmi a formovať profesijné kompetencie ľudí na individuálnej, organizačnej, národnej ako i nadnárodnej úrovni.

(Dr. Pongrácz Éva)

Az emberi erőforrás és szociális menedzsment oktatási program tantárgyai

A hallgatók tanulmányaik során elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek közgazdaságtanból, különös tekintettel azon ismeretek, készségek és a munkához való hozzáállás elsajátítására, melyek a különböző szociális szervezetekben és intézményekben történő munkavégzéshez szükségesek. Történik mindez azokon a kötelező és választható tantárgyakon belül, melyek a következő témakörökkel foglalkoznak: a közgazdaságtan problematikája, a gazdaságpolitika, az emberi erőforrások fejlesztése, a munkaerőpiac és a foglalkoztatáspolitika, társadalombiztosítás, pénzügy, biztosítás és adóügyek.

A hallgatóknak lehetőségük nyílik a választott tantárgyak idegen nyelven történő elsajátítására is. Az így továbbfejlesztett szakmai képességeiket azután nemzetközi szervezetekben kamatoztathatják. Alkalmazott szociálpolitikai ismereteket szereznek, és ezzel egyidejűleg konkrét, a gyakorlatban is alkalmazható szociális projekt kidolgozásával kapcsolatos tapasztalatokra is szert tesznek. Az emberekkel való munka során új módszereket képesek alkalmazni, és formálhatják az emberek szakmai kompetenciáit egyéni, szervezeti, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

(Fehér Krisztina)

Az adatfelvétel előkészítése után az adatok rögzítésének előmunkálatai kezdődnek. Ahhoz, hogy a kérdőíven rögzített információkból adatok legyenek, kódutasítást kell készíteni, mely alapján lehet rögzíteni az adott kérdésre adott válaszokat. A kódutasítás elkészítése során törekedni kell arra, hogy minden, a kérdőívben szereplő információ adatként feldolgozható legyen. A kész kódutasítás alapján az instruktorok excel táblázatban rögzítették az adatokat. Az excel táblázat annyi sort tartalmaz, ahány a megkérdezettek száma, jelen esetben 111, illetve annyi oszlopot, ahány változót kialakítottunk a kérdőív kérdései mentén, jelen esetben 145 oszlopot. Az adatok rögzítése után az ellenőrzés és az adattisztítás következett, mikor a hiányzó válaszok, elírások kiszűrése zajlott. Ezeket a hibákat korrigáltuk, a hiányzó válaszokat külön kódoltuk.

(Dr. Huszti Éva)

Dôvod zapojenia študentov študijného programu ĽZSM do projektu

Problematike sociálnej ekonomiky sa na Národohospodárskej fakulte Ekonomickej univerzity v Bratislave venuje Ing. Éva Pongrácz, PhD., odborný asistent a vedúca Katedry sociálneho rozvoja a práce. Katedra garantuje študijný program Ľudské zdroje a sociálny manažment na I. stupni vysokoškolského štúdia a študijný program Sociálny rozvoj a sociálna politika na II. stupni vysokoškolského štúdia. Vedeckovýskumná činnosť katedry sa zameriava najmä na oblasti trhu práce a zamestnanosti, bytovej politiky, sociálneho zabezpečenia, sociálnej kvality, sociálnej ekonomiky a sociálnej inklúzie. Členovia katedry rozvíjajú prepojenie štúdia s praxou a spolupracujú s rôznymi subjektmi zo všetkých sektorov národného hospodárstva. V rámci projektu sme nadviazali spoluprácu s Ing. Évou Pongrácz, PhD, ktorá do projektu v rámci predmetu Aplikovaná sociálna politika zapojila študentov študijného programu Ľudské zdroje a sociálny manažment.

(Dr. Pongrácz Éva)

Az emberi erőforrás és szociális menedzsment tanulmányi program hallgatóinak bevonása a projektbe – okok

A szociális gazdaság problematikájával a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetgazdasági Karán Ing. Pográcz Éva, PhD. tanár, a Szociális Fejlődés és Munka Tanszék vezetője foglalkozik.

A tanszék Az emberi erőforrás és szociális menedzsment tanulmányi programot a felsőoktatás első ciklusában, az alapképzésben kínálja, míg A szociális fejlődés és szociálpolitika tanulmányi programot a felsőfokú oktatás második képzési ciklusában teszi lehetővé. A tanszék tudományos kutatási tevékenysége főként a következő területekkel foglalkozik: munkaerőpiac, foglalkoztatási piac, lakáspolitika, társadalombiztosítás, szociális minőség, szociális gazdaság és a szociális inklúzió.

A tanszéki dolgozók fejlesztik a tanulmányok és gyakorlati ismeretek koherenciáját, és együttműködnek a nemzetgazdaság különböző szubjektumaival, melyek az egyes ágazatokon belül működnek.

A projekt keretein belül együttműködést alakítottunk ki Ing. Pográcz Évával, PhD., aki az Alkalmazott szociálpolitika tantárgy keretein belül bevonta a projektbe azokat a diákokat, akik az Emberi erőforrás és szociális menedzsment tanulmányi programban vesznek részt.

(Fehér Krisztina)

Az elemzéseket SPSS statisztikai elemző programmal végeztük, így az excel táblázatba vitt adatokat transzformáltuk SPSS system file formátumba. Mivel ez más rendszer, a SPSS adatbázis kialakítását is a változók kialakításával kellett kezdeni. Az adatkezeléshez szükséges a változók címkézése, a használt adatok megadása. Mivel a vizsgálatban részt vevő három ország összehasonlító elemzését is el kellett végezni, fontos volt, hogy mindhárom ország esetén egy egységesen kialakított excel táblázatba, majd SPSS system file-ba konvertálva kezeljük az adatokat. Ennek érdekében többször végeztünk adattisztítást, és tesztfuttatásokat. A folyamat során felmerülő hibákat korrigáltuk, a három adatbázis országonként külön-külön, illetve egységesítve, egy adatbázisba foglalva is elkészültek. Az elemzéseket először külön országonként, majd egy összehasonlítás során elemeztük.

(Dr. Huszti Éva)

Úloha študentov Národohospodárskej fakulty v rámci projektu

Do riešenia projektu boli zapojení študenti Národohospodárskej fakulty Ekonomickej univerzity v Bratislave zo študijného programu Ľudské zdroje a sociálny manažment. Študenti tretieho ročníka bakalárskeho stupňa štúdia mali za úlohu v rámci predmetu Aplikovaná sociálna politika vyhľadať sociálne podniky alebo podniky zamestnávajúce osoby so znevýhodnením. V jednotlivých podnikoch oslovili zamestnancov, ktorí vyjadrili záujem o dotazníkový prieskum a študentom poskytli anonymné odpovede v Dotazníkoch pre zamestnancov sociálnej ekonomiky. Študenti získavali odpovede z dotazníkového prieskumu postupne v priebehu mesiacov január až apríl 2019. Vyplnené dotazníky od zamestnancov sociálnej ekonomiky postupne zozbierali a vždy priniesli na vyučovanie v rámci spomínaného predmetu. Prácou v teréne mali možnosť skúsiť sociálnu politiku v praxi, pri práci so znevýhodnenými osobami na trhu práce.

(Dr. Pongrácz Éva)

A Nemzetgazdasági Kar hallgatóinak feladata a projektben

A projekt megoldásába bekapcsolódtak a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetgazdasági Karának azok a hallgatói, akik az Emberi erőforrás és szociális menedzsment tanulmányi program diákjai. Az alapképzés harmadik évfolyamának hallgatói azt a feladatot kapták, hogy az Alkalmazott szociálpolitika tantárgy keretein belül keressenek fel szociális vállalkozásokat, valamint olyan vállalatokat, ahol hátrányos helyzetű személyeket alkalmaznak. Az egyes vállalatokban megszólították azokat az alkalmazottakat, akik érdeklődést mutattak a kérdőíves felmérés iránt, és anonim válaszokat nyújtottak a diákoknak a szociális gazdagság alkalmazottai részére készült kérdőívben. A hallgatók a kérdőíves felmérés válaszait folyamatosan, 2019 januárja és áprilisa között gyűjtötték. Az alkalmazottak által kitöltött kérdőíveket fokozatosan adták le, és az említett tantárgy keretein belül fel is használták azokat.

A terepen történő munka által lehetőségük nyílt a szociálpolitika gyakorlati oldalának a megismerésére az által, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű alkalmazottakkal dolgoztak.

(Fehér Krisztina)

Az elemzések elkészítése előtt egyeztettük, hogy milyen paraméterek mentén, milyen tartalommal készítjük el azokat. Ahhoz, hogy egy szakmailag vállalható, magas színvonalon elkészülő tanulmánykötet alakuljon ki, amennyire lehet, egységesítettük a fejezetek, alfejezetek tartalmát. A kutatás adatainak az értelmezési keretéül úgynevezett országjelentések készítését terveztük, mely országonként körülbelül 20 oldal és a felhasznált irodalmak jegyzéke.

(Dr. Huszti Éva)

Prenos informácií a kódovanie odpovedí z dotazníkového prieskumu

Do riešenia projektu bola zapojená aj interná doktorandka Ing. Miriama Trebichalská z Katedry sociálneho rozvoja a práce, ktorá sa v rámci svojho štúdia a výskumu venuje trhu práce a politike zamestnanosti. Počas doby riešenia projektu zabezpečovala prenos informácií a kódovanie odpovedí z dotazníkového prieskumu do vytvorenej tabuľky podľa kódovacieho manuálu. Zber a spracovanie informácií ako i prenos a kódovanie odpovedí trvalo riešiteľskému kolektívu za Slovenskú republiku približne 3 – 4 týždne. Dotazníkový prieskum obsahoval otázky s možnosťou výberu odpovede ale i otvorené otázky. Otázky s možnosťou výberu odpovede bolo potrebné zakódovať podľa kódovacieho manuálu. Otvorené otázky boli manuálne prepísané do tabuľky a následne vyhodnotené. Odpovede finančného charakteru boli uvádzané v mene EUR a prepočítavané na menu HUF.

(Dr. Pongrácz Éva)

Információtovábbítás és a kérdőíves felmérés válaszainak kódolása

A projekttel kapcsolatos aktivitásokba bekapcsolódott a Szociális Fejlődés és Munka Tanszék nappali tagozatos doktorandusza, Ing. Miriama Trebichalská is; tanulmányainak és kutatásának szerves részét képezi a munkaerőpiac és a foglalkoztatáspolitika szakterülete. A projekt ideje alatt biztosította az információk továbbítását, és a kérdőíves felmérés során kapott válaszok kódolási kézikönyv alapján történő kódolását. Az információk gyűjtése és feldolgozása, ill. a válaszok továbbítása és kódolása megközelítőleg 3-4 hetet vett igénybe az ezzel megbízott szlovákiai kutatócsoportnak. A kérdőíves felmérés tartalmazott feleletválasztós és nyitott végű kérdéseket egyaránt. A feleletválasztós kérdéseket a kódolási kézikönyv alapján kellett az űrlapba felvinni. A nyitott végű kérdéseket manuálisan átírást igényeltek, majd ezt követte a kiértékelésük. A pénzügyi jellegű válaszokat euróban tüntették fel, és forintra konvertálták.

(Fehér Krisztina)

Az országjelentés tervezett tartalma

Első rész: általános társadalmi helyzetkép 1989 óta tendenciák szintjén: foglalkoztatási, munkanélküliségi adatok. Munkaerőpiac és szociális gazdaság viszonya. Országonként régiók közötti különbségek. Tartós munkanélküliek, romák, megváltozott munkaképességűek, fiatal pályakezdő (NEET), fogyatékkal élők. Lakás, lakhatás röviden, lakásfenntartási költség. Jövedelmi viszonyok. Objektív mutató: átlagkeresetek alakulása, jövedelmi egyenlőtlenségek, regionális jövedelmi különbségek. Laeken-i indikátorok az OECD országokban Transzferjövedelmek. Szegénység és társadalmi kirekesztés EU-SILC alapján. Legveszélyeztetettebb csoportok. Foglalkoztatás költségei (mennyibe kerül egy foglalkoztatott bér+járulékuk, stb.). Egészségi állapot.

Az országjelentés második részének tervezett tartalma: országonként konkrétan milyen típusai vannak a szociális gazdaságban működő szervezeteknek (jogszabály szerint milyen szervezetek sorolhatók ide). Ezek közül mely típusok azok, amelyek inkább működnek. Ide jöhetnek statisztikai adatok országonként.

(Dr. Huszti Éva)

Výber respondentov pre dotazníkový prieskum riešeného projektu

Dotazníkového prieskumu sa zúčastnilo 101 respondentov mužského i ženského pohlavia rôznych vekových kategórií. Dotazníky boli určené zamestnancom sociálnych podnikov na území Slovenskej republiky. Zoznam sociálnych podnikov a chránených dielní, ktorý sme potrebovali k realizácii projektu, sme získali z webovej stránky Ministerstva práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky, zo sekcie Práca a zamestnanosť – sociálna ekonomika. V tejto časti sme našli i ďalšie informácie potrebné k naštudovaniu problematiky sociálnej ekonomiky v podmienkach Slovenskej republiky a platnú legislatívu. Na základe zoznamu sociálnych podnikov sme informovali študentov NHF EU v Bratislave o sociálnych podnikoch, v ktorých mohli osloviť zamestnancov pre účely vyplnenia dotazníka a zistenia ich aktuálnej situácie v pracovnej i životnej sfére.

(Dr. Pongrácz Éva)

A megkérdezettek kiválasztása a projekt kérdőíves felméréséhez

A kérdőíves felmérésben 101, különböző korcsoporthoz tartozó férfi és nő vett részt. A kérdőívek a Szlovákia területén működő szociális vállalkozások alkalmazottai számára készültek. A projekt megvalósításához szükségünk volt a szociális vállalkozások és védett műhelyek listájára, melyet a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának honlapján, azon belül pedig a Munka- és foglalkoztatásügy, szociális gazdaság szekció alatt találtunk meg. Ebben a részben további szükséges információkhoz jutottunk a Szlovák Köztársaság szociális gazdaságának problematikáját és a hatályos jogszabályokat illetően. A szociális vállalkozásokat tartalmazó lista alapján tájékoztattuk a Pozsonyi Nemzetgazdasági Kar hallgatóit azokról a szociális vállalatokról, ahol lehetőségük lesz az alkalmazottakat megszólítani. A cél a kérdőívek kitöltése és az alkalmazottak munka- és életkörülményeinek a felmérése volt.

(Fehér Krisztina)

Az interjúk feldolgozása

A munkáltatói oldallal történő interjúkból megismert információk feldolgozása során is törekedtünk arra, hogy a három országból származó, nagyon különböző tartalmú információk mégis valahogyan rendezve történjenek meg. Ennek érdekében a kutatócsoport azt a döntést hozta, hogy esettanulmányokat fogunk készíteni az interjúkból megismert szervezetekről. Mivel nem kértünk engedélyt arra, hogy használhassuk a szervezetek pontos nevét, a megírt esettanulmányokban anonim módon, fantázianéven szerepelnek a vizsgált szervezetek.

Esettanulmány felépítése: 1. Szervezet kialakulása, jogi formája (I.-II. blokk) 2. Foglalkoztatás (II. Blokk) 3. Szociális misszió, küldetés (III.-IV. Blokk) 4. Vízió (nehézségek, kihívások, jövőkép, fenntarthatóság). A zárójelben feltüntetett interjús blokkok kiindulásként jelzettek, az interjúk utolsó része illeszthető a feltüntetett tartalmi részekhez (1.-4.).

(Dr. Huszti Éva)

Dotazníkový prieskum

Dotazník bol určený zamestnancom sociálnych podnikov a pozostával z viacerých častí, prostredníctvom ktorých sme sa snažili identifikovať momentálnu situáciu ľudí vykonávajúcich pracovnú činnosť v sociálnom podniku. Identifikovať aktuálny stav pracovných a životných podmienok opýtaných respondentov sme sa snažili prostredníctvom vymedzených kategórií v dotazníku, a tými boli pracovné podmienky, bývanie, príjmy, zdravotný stav a biografické údaje. Aj napriek anonymite dotazníkového prieskumu poskytlo veľmi nízke percento respondentov odpovede na otázky finančného charakteru, konkrétne časti týkajúcej sa príjmov respondentov. Najviac odpovedí bolo uvedených v časti pracovné podmienky. V časti týkajúcej sa zdravotného stavu uviedli respondenti rôzne typy stanovených diagnóz, no žiadna z nich si nevyžaduje špeciálnu zdravotnú pomôcku, ktorú by si respondent nemohol dovoliť. Na základe údajov z časti biografické údaje sme identifikovali celkovú spokojnosť respondentov so svojou prácou v sociálnych podnikoch.

(Dr. Pongrácz Éva)

A kérdőíves felmérés

A szociális vállalkozások alkalmazottai számára készült kérdőív több részterületre fókuszál. Ezek segítségével felmértük a szociális vállalkozásokban dolgozók aktuális helyzetét. A megkérdezettek aktuális munka- és életkörülményeinek a vizsgálatakor a kérdőív meghatározott kategóriáit vettük figyelembe, melyek a következők voltak: a munkakörülmények, a lakhatás, a bevételek, az egészségi állapot és az életrajzi adatok. A kérdőíves felmérés anonimitásának ellenére a megkérdezettek nagyon alacsony százaléka adott választ a pénzügyi kérdésekre, konkrétan a válaszadók jövedelmét illető kérdésekre érkezett kevés adat.

A legtöbb választ a munkakörülmények részben tüntették fel. Az egészségi állapotra vonatkozó részben a megkérdezettek a diagnózisok különböző típusait sorolták fel. Ezek egyike sem igényel viszont olyan speciális orvosi segédeszközt, melyet a válaszadók nem engedhetnének meg maguknak. A megadott életrajzi adatok alapján leszögezhető a válaszadók általános elégedettsége a szociális vállalkozásokban végzett munkájukkal.

(Fehér Krisztina)

Kérdőívek feldolgozása, elemzés

A kérdőíves adatfelvételből származó adatok elemzésének kiindulópontja az először a magyar mintán végzett alapmegoszlások leírása volt. Ezzel egyfajta keretet alakítottunk ki az országonként elkészítendő elemzéseknek.

A megbeszélések alapján fontosnak tartottuk, hogy vizsgáljuk a szervezetek fenntartója szerinti különbségeket, hasonlóságokat is, így minden országban külön-külön kialakítottunk egy olyan változót, mely a kérdőívezésbe bevont szervezet fenntartója szerint különbözteti meg a szervezeteket.

Magyarország esetén:

Egyházi fenntartású szervezetek

állam által, önkormányzat által létrehozott nem profit orientált szervezetek (nonprofit)
civil - független az államtól (pl. egyesület)

Ahol elegendő esetszám volt az egyes alcsoportokban, megvizsgáltuk, hogy bizonyos változók esetén van-e különbség a fenntartó szerint a kérdezettek elmondásaiban (pl. hogy milyen értékeket látnak a munkájukban, hogyan minősítik a munkavégzés körülményeit, akarnak-e képzésekben megjelenni, stb.).

(Dr. Huszti Éva)

Spracovanie výsledkov z dotazníkového prieskumu

Zozbierané a zakódované údaje z dotazníkového prieskumu sme postupne vkladali do vytvorenej tabuľky programu Excel. Tento medzikrok bol potrebný, pretože sme na vyhodnotenie dotazníkov použili softvérový balík SPSS – štatistický balík pre spoločenské vedy. Údaje z programu Excel sme importovali do programu SPSS. Tento program sa používa pre štatistické analýzy v spoločenských vedách a máme s ním skúsenosti z predchádzajúcich projektov, preto sme sa rozhodli ho využiť i pri riešení tohto projektu. Program spracoval a vyhodnotil údaje po jednotlivých otázkach, ktoré sme definovali ako základnú štatistiku. Pre širšie skúmanie sme v programe zadali kombinované parametre, ktoré sme potrebovali porovnať a vyhodnotiť a program jednotlivé požiadavky postupne spracovával. Následne sme porovnali i jednotlivé kategórie v dotazníku a ich vzájomnú prepojenosť, čím sme získali podklady ku konečnému výsledku dotazníkového prieskumu.

(Dr. Pongrácz Éva)

A kérdőíves felmérés eredményeinek feldolgozása

A kérdőíves felmérés összegyűjtött és kódolt adatait fokozatosan vittük fel az Excel programban kialakított táblázatba. Erre a köztes lépésre azért volt szükség, mert a kérdőívek kiértékelésére az SPSS - társadalomtudományi statisztikai szoftvercsomagot használtuk és a feldolgozás során az adatokat az Excel-fájlból importáltuk a programba. Az SPSS programot társadalomtudományi statisztikai elemzésre használják, mi pedig a korábbi projektek keretein belül is dolgoztunk már vele. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkból kiindulva döntöttünk úgy, hogy jelen projekt megvalósításakor is ezt a programot használjuk fel. A program feldolgozta és kiértékelte az egyes kérdésekre vonatkozó adatokat, melyeket alapstatisztikaként határoztunk meg. Szélesebb körű vizsgálat céljából kombinált paramétereket vittünk be a programba, melyeket szükséges volt összehasonlítani és kiértékelni. Ezek után a program az egyes beviteli értékeket fokozatosan feldolgozta. Ezek után összehasonlítottuk a kérdőív egyes beviteli értékeit is és azok kölcsönös összefüggéseit, így megkaptuk felmérés végleges eredményeihez szükséges alapinformációkat.

(Fehér Krisztina)

Az elemzésre fókuszáló megbeszélés során megegyeztünk abban, hogy az úgynevezett kemény változók mentén (nem, kor, iskolai végzettség, családi állapot, településtípus) minden országban megvizsgáljuk a kérdésekre adott válaszokat és összegyűjtjük azokat, ahol releváns és szignifikáns különbségek láthatók (pl. a fiatalabban jobban preferálják a munkáért kapott jövedelmet, mint az idősebbek, stb.) Ezek adják az alapot az összehasonlításhoz. Az elemzések készítése több hetet vett igénybe, mely idő alatt a kutatók folyamatos kapcsolatban voltak egymással, hogy egyeztessék elképzeléseiket, továbbá, hogy referáljanak egymásnak a fontosabb eredményekről. A készülő elemzések a magyar kutatóknál értek össze, így a korrekciót, a változtatási javaslatokat ők fogalmazták meg, melyek alapján a román és szlovák kollégák igyekeztek a javításokat elvégezni, a javasolt kiegészítéseket megtenni.

(Dr. Huszti Éva)

100

Sociálna ekonomika a sociálne podnikanie na Slovensku – skúmané subjekty v rámci projektu

Sociálna ekonomika a sociálne podnikanie na Slovensku sa začalo rozvíjať od obdobia legislatívnej zmeny zákona o službách zamestnanosti v roku 2008, keď sociálne podnikanie získalo zákonnú legitimitu. Odvtedy vznikali sociálne podniky, ktoré boli registrované na Ministerstve práce, sociálnych vecí a rodiny SR. Tie museli raz ročne predkladať správu o splnení predpísaných kritérií a mohli žiadať o peňažný príspevok na zamestnávanie znevýhodnených uchádzačov na trhu práce. Treba však poznamenať, že z dôvodu zániku ich cielenej podpory z verejných zdrojov, sa zakladali aj podniky, ktoré plne rešpektujú princípy sociálneho podnikania a nežiadali o registráciu na ministerstve. Ich právna forma je veľmi rozmanitá a ich predmet činnosti rôznorodý. Na účely získanie informácií o sociálnej ekonomike a sociálnom podnikaní v SR v rámci nášho projektu sme sa zamerali aj na tieto subjekty.

(Dr. Pongrácz Éva)

Szociális gazdaság és szociális vállalkozás Szlovákiában – a vizsgált szubjektumok a projekten belül

Szlovákiában a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások fellendülése 2008-tól datálódik, amikor is megtörtént a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvénymódosítás; ekkor nyert jogi legitimitást a szociális vállalkozás. Ettől kezdve jöttek létre azok a szociális gazdaságok és cégek, amelyeket a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma vett nyilvántartásba. Évente egyszer jelentést kellett készíteniük az előírt kritériumok teljesítéséről, és pénzbeli hozzájárulást kérvényezhettek hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásának céljából. Szükséges azonban megemlíteni, hogy a célzott köztámogatások megszűnése után olyan vállalatok is létrejöttek, melyek teljes mértékben megfelelnek a szociális vállalkozás elveinek, mégsem kérvényezték a bejegyzésüket a minisztériumban. Jogi formáik nagyon változatosak, ahogy a tevékenységük tárgya is. Annak érdekében, hogy a Szlovák Köztársaság szociális gazdaságáról és szociális vállalkozásáról információkat szerezzünk, jelen projekten belül ezeket a szubjektumokat is vizsgáltuk.

(Fehér Krisztina)

101

Az országjelentések, a kérdőíves adatok elemzése, az interjúk alapján készített esettanulmányok kialakulása után került sor a megismertek alapján a három ország összehasonlító elemzésére. Ennek során végig szem előtt kellett tartanunk azt, hogy egyik ország esetén sem állt módunkban reprezentatív adatokkal dolgozni, így megállapításaink és összehasonlításaink is leginkább a vizsgált alanyokkal, szervezetekkel kapcsolatos. Az összehasonlító tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a szociális gazdaságban foglalkoztatott munkavállalók munka- és életkörülményeiben milyen hasonlóságok és különbségek vannak a három országban. Először a munkaerőpiaci helyzetet és a munkával kapcsolatos attitűdöket vettük górcső alá, majd a jövedelmi helyzetet vizsgáltuk a három országban. Ezek a dimenziók voltak arra alkalmasak, hogy összehasonlítást tudjuk végezni.

(Dr. Huszti Éva)

102

Podpora zamestnávania osôb so zdravotným postihnutím v priestore sociálnej ekonomiky

Chránenú dielňu a chránené pracovisko môžeme v slovenských podmienkach považovať za sociálny podnik pracovnej integrácie (work integration social enterprises). Tie dostávajú cielenú peňažnú podporu na ich fungovanie, dokonca sú podporované aj nepriamo. Každý podnik, ktorý má aspoň 20 zamestnancov, musí povinne zamestnávať aj osoby so zdravotným postihnutím. Pri určení povinnosti zamestnávania takýchto osôb sa prihliada na závažnosť zdravotného postihnutia. Ako náhrada za neplnenie tejto povinnosti prichádza do úvahy zaplatenie pokuty alebo zadanie zákazky práve chránenej dielni alebo chránenému pracovisku. V rámci nášho projektu sme sa zamerali na zisťovanie podrobností fungovania a na analýzu sociálneho podniku, ktorý poskytuje zamestnávanie a bývanie pre osoby so zdravotným postihnutím. Jeho právna forma je občianske združenie.

(Dr. Pongrácz Éva)

A fogyatékkal élők szociális gazdaságban történő foglalkoztatásának támogatása

Szlovákiai viszonylatban a védett műhely és a védett munkahely a munkaerőpiaci integrációban szociális vállalatként van jelen (work integration social enterprises). Működésükhöz célzott anyagi támogatásban részesülnek, sőt közvetett formában is támogatást élveznek. Minden, legalább 20 alkalmazottat foglalkoztató cégnek kötelezően olyan egyéneket is foglalkoztatnia kell, akik fogyatékossággal élnek. A fogyatékosság mértékét veszik figyelembe, amikor meghatározzák az említett személyek alkalmazására vonatkozó kötelezettséget. Amennyiben ezt a kötelezettségét a munkáltató nem teljesíti, két lehetősége van a kompenzációra: vagy a kivetett bírság megtérítése, vagy szolgáltatás/termékek megrendelése a védett műhelytől/védett munkahelytől. Projektünkben a szociális vállalkozás működésének részleteit és annak elemzését tűztük ki célul. A vállalkozásnak ez a típusa lakhatást és foglalkoztatást biztosít a fogyatékkal élő személyek részére. Vizsgálatunk alanya jogi szempontból a polgári társulás kategóriájába tartozik.

(Fehér Krisztina)

103

A kutatási minta ismertetése: a magyar megkérdezettek között felülreprezentált volt a nők aránya, de 2016-os adatok szerint a nők általában felülreprezentáltan vannak jelen a szociális gazdaságban, elsősorban az alapítványoknál magasabb az arányuk. A nemek közötti eltérés azonban nem ilyen jelentős, ahogyan a mintában látszik. A válaszadók átlagos életkora 46,2 év, a legfiatalabb válaszadó 26, a legidősebb 69 éves volt. A válaszadók legnagyobb része házas, élettárssal él 13%, tizedük hajadon vagy nőtlen, 5%-uk elvált, 3%-uk özvegy volt a megkérdezés idején. A válaszadók 6%-a rendelkezett maximum 8 általános iskolai végzettséggel, 18%-uk szakiskolai, korábban szakmunkás képesítéssel, érettségivel (szakközépiskolai és gimnáziumi) 15%-uk, érettségit követő, nem felsőfokú szakképzésnek számító végzettséggel (technikum), és viszonylag magas arányban (42%) felsőfokú végzettséggel (főiskola, egyetem). A mintában tehát felülreprezentáltan vannak a magas iskolai végzettséggel rendelkezők.

(Dr. Huszti Éva)

104

Registrovaný sociálny podnik – podpora regionálneho rozvoja

Nový zákon o sociálnej ekonomike a sociálnom podnikaní bol prijatý v roku 2018 a je účinný od 1. mája 2018. Jeho ambíciou je vytvoriť priaznivé prostredie pre rozvoj sociálnej ekonomiky a sociálneho podnikania na Slovensku. Zároveň prináša aj cielenú podporu pre registrované sociálne podniky. Registrovaným sociálnym podnikom môžu byť podniky pracovnej integrácie, sociálne podniky bývania a iné sociálne podniky. Register sa nachádza na Ministerstve práce, sociálnych vecí a rodiny SR. Ministerstvo rozhoduje o pridelení štatútu registrovaného sociálneho podniku a kontroluje dodržiavanie kritérií určené zákonom. Sociálny podnik, ktorý sme analyzovali v rámci nášho projektu, je zapísaný v registri a jeho právna forma je spoločnosť s ručením obmedzeným. Cieľom tohto subjektu je podpora miestneho, regionálneho rozvoja a to najmä zamestnávaním miestnych uchádzačov o zamestnanie.

(Dr. Pongrácz Éva)

Bejegyzett szociális vállalkozás – a regionális fejlődés támogatása

Az új szociális gazdaságról és szociális vállalkozásról szóló törvényt 2018-ban fogadták el, és 2018. május elsejével lépett hatályba. Célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen a szociális gazdaság és a szociális vállalkozás fejlődéséhez Szlovákiában. Ugyanakkor célzott támogatást is nyújt a bejegyzett szociális vállalatok számára. A regisztrált szociális vállalkozás lehet munkaügyi integrációs vállalkozás, szociális lakásépítő vállalkozás és egyéb szociális vállalkozás. A nyilvántartás a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumán található. A minisztérium dönt a regisztrált szociális vállalkozás státusáról, és ellenőrzi a törvényben meghatározott kritériumok betartását. Az a szociális vállalkozás, amelyet projektünk során elemeztünk, regisztrált, jogi formáját tekintve korlátolt felelősségű társaság. Célja a helyi és regionális fejlődés támogatása, különös tekintettel a helyi álláskeresők alkalmazására.

(Fehér Krisztina)

105

Ahhoz, hogy jobban megismerjük a célcsoport konkrét munkáját, arra kértük őket, hogy sorolják fel, milyen feladatokat végeznek napi munkájuk során. A válaszok alapján a következő nagyobb tevékenységi köröket és tevékenységtípusokat tudtuk megkülönböztetni:

szociális feladatok, tevékenységek (prevenció, segítő beszélgetés, családlátogatás, környezettanulmány készítés, adománygyűjtés, mentorálás, tanácsadás, egyéni/csoportos foglalkozás, egyéni esetmunka, étkeztetés, fejlesztés)
adminisztrációs tevékenységek (dokumentáció, iktatás, irattározás, személyi anyagok kezelése, beszámolók készítése, titkári feladatok, utalások, nyilvántartások vezetése)
szervezés (programszervezés, tréningszervezés, önkéntes koordináció, véradás szervezése)
ápolás és gondozás (idősgondozás, betegápolás, gyógyszerkiváltás, mozgatás, bevásárlás, higiéniai feladatok, hivatalos ügyek intézése, mosás, vasalás)
képzés (felnőttképzés)
gyermekekkel való munka, foglalkozás (foglalkozások, felügyelet)
vezetői feladatok ellátása (szakmai munka/működés irányítása, feladatok kiosztás, ellenőrzése, menedzselés, irányítási feladatok)
gazdasági, pénzügyi tevékenységek (könyvelés, számvitel, költségvetés)
fizikai munka (tésztakészítés, csomagolás, gépkezelés, szállítás, takarítás, mezőgazdasági tevékenységek, parkgondozás)
egyéb

(Dr. Huszti Éva)

106

Sociálny podnik pracovnej integrácie – salón krásy

V mesiaci marec 2019 sme realizovali analýzu fungovania sociálneho podniku pracovnej integrácie, ktorý sa zameriava na zamestnávanie osôb so zdravotným postihnutím, migrantov, osôb patriacich k etnickej menšine, žien po materskej a rodičovskej dovolenke. Jeho právna forma je spoločnosť s ručením obmedzeným, je to podnikanie založené na solidarite. Svoje služby poskytuje od roku 2009, salón krásy je etablovaný na trhu a má stálu klientelu. Zaujímavým zistením bolo, že sa zameriavajú na neustále zlepšovanie kvality ich služieb, preto sa im darí byť konkurencieschopným a obstáť na lokálnom trhu. Sociálny podnik nie je registrovaný na Ministerstve práce, sociálnych vecí a rodiny SR, napriek tomu, že vykazuje všetky znaky sociálneho podnikania. Fungujú na komerčnom princípe a zatiaľ nie sú odkázaní na cielenú podporu v zmysle zákona o sociálnej ekonomike a sociálnom podnikaní.

(Dr. Pongrácz Éva)

A munkaerő-piaci integráció szociális vállalkozása – a szépségszalon

2019 márciusában a munkaerő-piaci integráció szociális vállalkozás működését is megvizsgáltuk. Ez a vállalat a fogyatékossággal élő emberek, bevándorlók, az etnikai kisebbséghez tartozók, valamint azoknak a nőknek a foglalkoztatására összpontosít, akiknek már letelt a szülési és szülői szabadság időszaka. Jogi formáját tekintve a cég korlátolt felelősségű társaság, és egyben a szolidaritás elvén alapuló vállalkozás. 2009 óta működik, a piacon vezető szerepet tölt be, valamint állandó ügyfélkörrel rendelkezik. Érdekessége, hogy a szolgáltatások minőségének folyamatos javítására fókuszál, így tud versenyképes maradni és megállni a helyét a helyi viszonyok közt. A szociális vállalkozást nem regisztrálták a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumában, annak ellenére, hogy a szociális vállalkozás minden jellemzőjével rendelkezik. Kereskedelmi alapon működik, és mindeddig nem szorult a szociális gazdaságról és szociális vállalkozásról szóló törvény által meghatározott célzott támogatásra.

(Fehér Krisztina)

107

Érdekesnek tartottuk megvizsgálni, hogy a megkérdezettek mit gondolnak saját munkahelyükről. A nyitott kérdésre beérkezett válaszokat a következő nagyobb kategóriákba tudtuk rendezni:

jó munkahelyi közösség, légkör
nyugodt munkakörülmények, családbarát munkahely, családias
a végzett munka jellege: értékteremtő, felelősségteljes, fontos, hasznos, változatos
rugalmas munkavégzés, új kihívások
jó vezetés, megértő, profi
nem kell eljárni más településre
megbecsült, hasznos munka

Azt is megkérdeztük, hogy mit gondolnak a válaszadók arról, hogy környezetük hogyan vélekedik munkájukról. A válaszok közül a következők a legjellemzőbbek:

elismerik a munkáját, pozitív véleménnyel vannak
elfogadják és támogatják
büszkék
érdekesnek, hasznosnak, felelősségteljesnek tartják
nehéz, de szép hivatás
nem tudnának ott dolgozni
nem nagyon ismerik, nem tudják értékelni
nem tudja megítélni, mert még nem beszélgettek ilyenről

(Dr. Huszti Éva)

108

Pracovná integrácia nezamestnaných v priestore sociálneho poľnohospodárstva

Na Slovensku sa v súčasnosti začína rozvíjať odvetvie sociálneho poľnohospodárstva. Znamená to využívanie poľnohospodárskych zdrojov za účelom vytvorenia prostredia pre zdravotne a sociálne znevýhodnené skupiny, ako i pre verejnosť a tak napomáhať k ich integrácii alebo reintegrácii na pracovnom trhu a do spoločnosti. Je to disciplína, ktorá má mnoho spoločných znakov so sociálnou ekonomikou, dokonca môžeme ho považovať za jeden z oblastí činností pre sociálne podnikanie. V období marec-apríl 2019 sme sa rozhodli skúmať aspekty fungovania sociálneho podniku, ktorý má za cieľ pôsobiť práve v oblasti sociálneho poľnohospodárstva. Je to občianske združenie, ktoré za dlhodobé ciele si stanovilo vytvoriť štyri dobre fungujúce pobočky. Presadzujú koncept zero waste, čo znamená opätovné využívanie všetkých zdrojov bez tvorby odpadov.

(Dr. Pongrácz Éva)

Az álláskeresők munkaerő-piaci integrálása a szociális mezőgazdaságban

Mostanság indult fejlődésnek Szlovákiában a szociális mezőgazdaság ágazata. Célja a mezőgazdasági erőforrások kihasználásával megfelelő környezet kialakítása úgy a fogyatékossággal élők, a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok, mint a nyilvánosság részére – segíteni az integrációjukat, visszailleszkedésüket a munkaerőpiacra és a társadalomba. Egy olyan ágazatról van szó, amelynek számos közös vonása van a szociális gazdasággal, és akár a szociális vállalkozás egyik tevékenységi területének is tekinthető. 2019 márciusa és áprilisa közötti időszakban úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk a szociális vállalkozás működésének aspektusait, melynek célja épp a szociális mezőgazdaság területén való működés. Polgári társulásról van szó, mely hosszú távú célként határozta meg négy jól működő telephelyének a létrehozását. A zéró hulladék (zero waste) filozófia alapján működnek, ami az újrahasznosítás egy olyan formája, amely nem termel további hulladékot.

(Fehér Krisztina)

109

2014-től az Európai Unió gazdaságfejlesztési programjaival összhangban megerősödött a szociális gazdaság szektorának egy új megközelítése. A terminológiában inkább a szociális (társadalmi célú) vállalkozás kifejezés jellemző. A szektor fejlesztését központi (központosított) módon képzeli el a munkaanyag, melynek kulcskifejezései a „fenntartható üzleti modellek”, „innováció”, „foglalkoztatás bővítése” és „fenntarthatóság” lettek.

„A foglalkoztatási lehetőségek bővítésének egyik lehetséges alternatíváját a társadalmi célú gazdaság (social economy) fejlesztése jelentheti. Ezen gazdaság egyik meghatározó építő elemei a társadalmi célú vállalkozások, melyek

esetében közérdekű szociális vagy társadalmi cél szolgál a gyakran magas szintű szociális innovációban megnyilvánuló vállalkozási tevékenység alapjául,
üzleti tevékenysége ötvözi a társadalmi és az üzleti szempontokat,
a termékek és szolgáltatások piaci értékesítéséből származó nyereségüket elsősorban e szociális cél elérése érdekében forgatják vissza, ezzel is biztosítva fenntartható működésüket,
küldetésüknek megfelelő – demokratikus vagy részvételi alapelveken, illetve a társadalmi igazságosság célkitűzésén nyugvó – szervezeti felépítéssel vagy tulajdonrendszerrel rendelkeznek.” GINOP 5.1.3-16

(Dr. Huszti Éva)

110

Podpora sociálne znevýhodnených rodín

V mesiaci apríl 2019 sme sa sústredili na zhromažďovanie údajov o subjekte sociálnej ekonomiky s právnou formou neinvestičný fond, ktorý poskytuje podporu pre sociálne znevýhodnené rodiny. Neinvestičný fond je nezisková právnická osoba, ktorá združuje peňažné prostriedky za účelom plnenia všeobecne prospešných cieľov. Prostriedky neinvestičného fondu nesmú byť použité na podnikanie. Subjekt sociálnej ekonomiky, v ktorom sme vykonávali zisťovanie, finančne podporuje rodiny s deťmi, ktoré sú osobami so zdravotným postihnutím. Špecifikum tohto subjektu je, že nemá zamestnancov a svoju činnosť vykonáva pomocou dobrovoľníkov. Napriek tomu sa im darí a sú aktívni od roku 2002. Neinvestičný fond nie je zapísaný v registri sociálnych podnikov. Nie je to klasické podnikanie, nevykonávajú hospodársku činnosť, ale svojou činnosťou prispievajú k pozitívnej spoločenskej zmene.

(Dr. Pongrácz Éva)

A szociálisan hátrányos helyzetű családok támogatása

2019 áprilisában adatgyűjtést végeztünk a szociális gazdaság egy további szubjektumában is, melynek jogi formája nonprofit alap, és támogatást biztosít a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok számára. Nonprofit jellegű jogi személyről van szó, a pénzeszközeit közhasznú célok elérése érdekében használja fel. Viszont üzleti célokra ezek felhasználása nem engedélyezett. A szociális gazdaság vizsgált szubjektuma anyagi támogatást nyújt a fogyatékkal élő gyermekes családoknak. Sajátossága, hogy munkavállalókat nem alkalmaz, és tevékenységét önkéntesek bevonásával végzi. Ennek ellenére sikeresek, és 2002 óta aktívan folytatják tevékenységüket. A szociális vállalatok nyilvántartásában a nonprofit alap nem szerepel. Nem klasszikus vállalkozási formáról van szó, mivel nem folytatnak gazdasági tevékenységet, de aktivitásaiknak egyértelműen pozitív társadalomi hozadékuk van.

(Fehér Krisztina)

111

A GINOP nemcsak a szociális szövetkezetek számára biztosított támogatást, a potenciális kedvezményezettek köre kibővült a civil szektorral, az egyházi szerveződésekkel, valamint a nonprofit gazdasági társaságokkal. Ezek a szereplők eltérő helyen és módon jelennek meg a szektorban:

A szociális szövetkezetek többsége szolgáltató, kisebb aránya termelő, értékesítő tevékenységet végez. Az önkormányzati tag kötelező bevonásával megnőtt a helyi termékek előállításának, feldolgozásának és árusításának szerepe.
A civil szerveződések a szociális szolgáltatások biztosítása területén – a szolgáltatások egy részének centralizálása eredményeképpen - erősen visszaszorultak. Tevékenységüket a helyi hagyományőrzés, kultúra, sport és szabadidő területein fejtik ki leggyakrabban.
A történelmi egyház – néhány kivételtől eltekintve - a szociális szolgáltatások biztosítsa mentén jelenik meg szereplőként.
A nonprofit gazdasági társaságok túlnyomó részét az önkormányzatok alapítják a helyi közfeladatok egyes elemeinek ellátására (pl. közterületek üzemeltetése), illetve a helyi termelő tevékenységek szervezésére (pl. szociális földprogramok).

Az alapvető tevékenységeket és a szervezetben mobilizálható forrásokat figyelembe véve az önkormányzati tulajdonnal, vagy tagsággal rendelkező szervezetek rendelkeznek nagyobb potenciállal a fejlesztési források megszerzésében és felhasználásában.

(Dr. Huszti Éva)

112

A munkáltatókkal folytatott interjúk közül az egyik szervezetet, egy szövetkezetet egy 17 ezer fős észak – alföldi középvárosban hozták létre Uniós támogatással. A település célja a helyi lakosság foglalkoztatásának elősegítése és a helyi gazdaság fejlesztése volt a létesítéskor. A támogatási időszakban 15 ember foglalkoztatását biztosították, olyan emberekét, akik korábban közfoglalkoztatási programban vettek részt. Ma 18 főt foglalkoztatnak. Két üzletág fejlesztésével alakították ki tevékenységüket: építőipari munkák végzése, valamint helyi, többnyire savanyítással készülő élelmiszerek előállítása. A szervezetnek kihívás a szakemberek finanszírozása, ezt pályázati támogatásokkal, illetve a helyi önkormányzat támogatásával hidalják át. Igyekeznek minden szakmai rendezvényen megjelenni és figyelemmel kísérik az érintett ágazatokat, hogy időben tudjanak reagálni a piacot érintő eseményekre.

(Dr. Huszti Éva)

113

A munkáltatókkal készített második interjú egy alapítvány vezetőjével történt. Az alapítvány mentális problémákkal élőknek nyújt elsődlegesen segítséget regisztrált szociális szolgáltatások biztosításával. A szervezetet szakemberek hozták létre a fővárosban 19 évvel ezelőtt. Azóta sem profilja, sem szakmai tevékenységei nem változtak. Több új szolgáltatás bevezetésénél vállaltak modellkísérleti szerepet. Gyakorlatilag szolgáltatás fenntartó funkciókat lát el az alapítvány. Kezdetben 4 alkalmazottal indultak, ma a szervezetben 40 fő dolgozik. Mivel sokszor maguk dolgoztak ki modelleket, maguknak kellett azok szakmai keretrendszerét is kidolgozni. Nehézséget az ellátási szerződés jelent a mindennapokban, mivel akadályozza a szolgáltatás bővítésének lehetőségét. Munkavállalóikat álláskeresők közül toborozzák, dolgozóiktól elkötelezettséget és megfelelő szakmai hozzáállást várnak el. Ennek érdekében támogatják a munkavállalók szakmai képzését is. Külön foglalkoznak a szolgáltatást igénybevevők foglalkoztatásának támogatásával, ennek érdekében más szervezetekkel működnek együtt.

(Dr. Huszti Éva)

114

Az interjúalanyok kiválasztása során törekedtünk arra, hogy különböző típusú szervezetek vezetőit, képviselőit szólaltassunk meg, annak érdekében, hogy minél többféle szervezet történetébe és mindennapjaiba kaphassunk betekintést. A harmadik interjú alanya egy kisvárosi egyesület képviselője volt. Az egyesületet helyi lakosok hozták létre egy 7000 fős kistelepülésen 18 évvel ezelőtt. A szervezet elsődleges célja szociális, ifjúságvédelmi, közösségi, kulturális, szabadidős, sport és helyi hagyományőrző rendezvények szervezése a lakosság számára. A szervezet 14 fővel alakult, jelenleg 7 alkalmazottjuk van. Az évek során a kistelepülés helyi rendezvényeinek ernyőszervezetévé vált, jellemzően kulturális, szabadidős és közösségi rendezvények szervezését végzi. A szervezet munkáját számos sikeres pályázat segíti. A dolgozóikat nem képzik, jellemzően a munkaügyi központon keresztül oldják meg munkaerő igényüket. A dolgozókkal szemben elvárás, hogy pontosan, felelősséggel és elkötelezetten végezzék munkájukat. A szervezet céljai közé tartozik a munkavállalók közfoglalkoztatásból a munka világába történő visszaintegrálása. Alapjában célzottan vesznek fel új munkaerőt, pályázatok, feladatok megvalósítására.

(Dr. Huszti Éva)

115

A negyedik interjú alanya egy nagy, országos szolgálat képviselője volt. A szeretetszolgálat mintegy harminc éve végez karitatív és szociális tevékenységet Magyarországon, követve a misszió mintegy kilencszáz éves gyakorlatát. Országszerte vannak különféle programjaik, önmagában véve egy hatalmas szervezet, melyet a külföldi anyaszervezet is támogat. Jogi forma szerint egyesületként működnek. A szervezet az egyik olyan karitatív tevékenységet végző szerveződés, mely a rendszerváltás óta jelen van a szociális szolgáltatások szinte minden területén. Az interjú során hansúlyosan jelent meg, hogy az itt dolgozó szakemberek számos modellprogramot dolgoztak ki és finanszíroztak saját erőforrásokból, melyek később megjelentek a hazai szolgáltató rendszerben is. A szervezet nehézségei a szakmai programokhoz kapcsolódnak, szeretnének minél többet segíteni a hátrányos helyzetűeken.

(Dr. Huszti Éva)

116

Az ötödik interjú ismét egy szövetkezeti foma vezetőjével készült. A szövetkezet az értékteremtő közmunkaprogram folyatásaként alakult meg 2013-ban az Európai Unió támogatásával. A hátrányos helyzetű emberek részére alakult. A célja, hogy csökkentse a hátrányos helyzetből adódó hátrányokat, munkahelyeket találjanak ezek az emberek, megismerjenek szociális támogatási lehetőségeket, kerüljenek kapcsolatba munkáltatókkal. Az elsődleges cél tehát munkahelyteremtés a megváltozott munkaképességű emberek részére, illetve a Szivárvány Ház (Debrecen) célja, hogy ezeknek az embereknek napközbeni ellátást biztosítson. A helyi munkaerő kínálat és a helyi lehetőségek ismeretében tésztakészítést és értékestést vállaltak fő tevékenységként. Kezdetben 8 fő tag foglalkoztatásával működtek, mára a munkavállalók száma elérte a 46 főt. A szervezetet igyekeznek fenntartani a tevékenységek bevételéből illetve folyamatosan pályáznak újabb források bevonása érdekében. A szervezet jó helyi kapcsolatokkal rendelkezik, de nemzetközi területekre nem sikerült termékeikkel kitörniük.

(Dr. Huszti Éva)

Szociális gazdaság a Kárpát-medence három országának tükrében (a linkre kattintva érhető el)

Összehasonlító és zárójelentés